|
|||||||||
Tatár Erzsébet Tímea:
Vallomások a mindennapokról
Szabóné Tatár Erzsébet 1932. március 25-én született
Szentmátéban, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó
középkorú szülők ötödik, legkisebb gyermekeként. 1941-ben, az apa
halála következtében megbomlott a család munkavégzési
egyensúlya, és a legkisebb gyereknek is részt kellett vállalnia a
mezei munkából. Gyerekkori vágya, a továbbtanulás a második
világháború kitörése miatt beteljesületlen maradt. A háborús
években a beteges anyja egyedüli támasza maradt, vállalva a
megélhetést biztosító női és férfi munkát egyaránt. Aztán én lettem
a rudasló is meg a hátasló is – jellemzi helyzetét.
Nővére férjhez ment, és elköltözött a háztól, nagyobbik bátyja soha nem tért vissza a fogságból, középső bátyja háborús bűnösség vádja alatt rótta le egy évtizednyi fegyházbüntetését, kisebbik bátyja pedig a négy évi orosz fogságból alig szabadulva katonaszökevényként hónapokig ült börtönben. A minimális jövedelem megszerzése mellett az otthon maradt anya és lánya a kötelező ruhanemű- és ételcsomagokat is előteremtette a két elzárt báty számára. Szabóné Tatár Erzsébet a szülői házat csupán pár hónapra hagyta el, mivel 1950-ben kényszer- és egyben érdekházasságot kötött egy testi fogyatékos agglegénnyel. A sikertelen házasság törvényes felfüggesztése után beteljesedett a nővére jóslata: a kisebbik leány maradt anyja gondozója a szülői házban. 1952-ben ismét férjhez ment. Második férjével öt gyereket neveltek fel. A család termőföldjeinek gondozása mellett az állami gazdaságban, illetve a kollektív gazdaságban dolgoztak, valamint a katolikus templomnál harangoztak. 1962-ben a családi telek körüli viták miatt a férj falujába (Buzába) költöztek, de egy év múlva ismét Szentmátéban folytatták mindennapjaikat, az újonnan felépített házban. A megfeszített munka (házépítés) következtében Szabóné Tatár Erzsébet egészségi állapota megromlott, a kórházakból hazakerülve sokszor csak az ágyban kézimunkálhatott. A háztartásban, a gyereknevelésben leélt évekre utalva fogalmazta meg állapotáról: viselem, mint a ruhát, a betegséget. 1997-ben elveszítette egyik leányát és férjét. Jelenleg fiával, kisebbik lányával és ennek gyermekével él egy háztartásban, és mindennapjait a faluban élő többi unokája és dédunokája jelenléte teszi teljessé. Életének egyes fordulópontjain versben fogalmazta meg élményeit: én mindenáran írónak akartam lenni, versírónak – vallja. 1988-ban füzetbe írta emlékeit. Írásos vallomását valószínűleg ugyanazon motiváció vezérelte, mint amellyel átadta nemrég a falu lelkészének önéletírása egy példányát – a hiteles megörökítés igénye. Sejteti e nyilatkozat is: hagy írja átal az ilettörténetemet, hagy legyen mivel eltemessen, elprédikáljan, me nincsen ki megmondja neki, milyen sorsam vót. A szerkesztő javaslatára az írásban nem túlságosan gyakorlott szerző önéletírásának helyesírását a mai helyesíráshoz közelítettük, de mindvégig megőriztük a nyelvi sajátosságokat. Íme egy részlet az eredetiből: „1932 március 25-ikét irtak amikor én szűlettem itt szent Mátéba. Nevezetes nap, mert katolikus ünnep. Ezen a napon jelent meg az angyal szűz Máriának, hogy tudassa vele Jézus szűletését. Gyűmölcs oltónak is nevezik. Én mint nem kellet gyermek szűlettem mert szűleim középkoruak voltak. Édesapám 47 éves, és édesanyám 45 éves volt. Édesapám Szent Mátéi születésü. 1885-ben szűletet katolikus valásu férfi volt. Édesanyám 1887-ben szűletet Almás Málomba református családban. Édesapámék 5-ön voltak testvérek, Édesanyámék meg 9-en voltak testvérek. Édesanyám volt a legkisebb, 7 éves korában árván maradt az édesanyátol. Töle tanultam meg hogy kell egy árvának türni. 1908-ban kőtőttek házasságot már mint vegyes házasságot. 6-on voltunk testvérek, négy fiú és két leány. A nagyobbik fiú testvérem meghalt három és féléves korában torokgyik betegségben, igy aztán maradtunk 5-ön testvérek.” A részlet mutatja a Szabóné Tatár Erzsébet bizonytalan írásgyakorlatát, de az olvasót is tájékoztatja szöveggondozásunk mélységéről, ha elolvassa a részben átírt másfél tucat mondatot. vissza a kiadáshoz minden cikke AZ ERDÉLYI MEZŐSÉG rovat összes cikke |
|||||||||
|