Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Sylvester Lajos: Ojtozi emlékműavatás. Egy törött kapu töretlen üzenete


Ojtozban bensőséges családi hangulatban került sor a római katolikus templom cintermében a két világégésre emlékeztető térplasztikai alkotás, egy törött, roncsolt székelykapu-szárny ünnepélyes leleplezésére.

Az Ojtoz völgyében évtizedek óta várat magára az a két világháború véres csatái során elesett katonahősök emlékének megörökítése, vagy az elpusztított emlékművek helyreállítása. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület kezdeményezésére született rendhagyó alkotás a felsőháromszéki (Kézdialmás illetve Gelence) Kelemen Dénes fafaragó mester, nyugdíjas tanító műve.

A kaputorzó a képzőművészet plasztikai nyelvezetén fogalmazza meg azt a históriai üzenetet, hogy a haza és szeretteik védelme közben összeroncsolt és szétszaggatott életek áldozata nem volt hiábavaló, mert két világégés katonahőseinek széttört élete, a politikai értelemben szétszaggatott haza az életüket érte áldozó hősök maradékainak lelkében ácsolódik újra össze, válik egységes egésszé.

A törött kapu szimbólum minden eleme üzenetet hordozó. A keménységet, tartósságot és monumentalitást megjelenítő cserefa – az anyag Bagoly Miklós mérnök-vállalkozó adománya – önmagban is szimbólum értékű. Az emlékmű alkotója felhasználta egy, a valamikor ojtozi honvédlaktanyák elé állított faragott kapu roncsdarabjait, és ezeket mint ereklyedarabokat építette be az ácsolatba. A térplasztikai alkotásnak a históriai magyar címerből és a népi faragászatból átvett elemei, a kettős kereszt, az életfa motívum, a címermező más elemei olyan jelképi sűrítményként vannak jelen, amelyek az epikus históriai megjelenítés világa felé nyitogatják ezt a kaput. És ami még fontosabb: a fizikai látvány és a lelki építmény képzeletbeli – és majd gyakorlati – kiegészítésére sarkallják a nézőt. Mintegy az idő lassúdad folyásához igazított kinetikai alkotás ez az emlékmű. A képzeletbeli mozgást asszociálja: várja, hogy rusztikus sziklatömbök állják körül, amelyekre, a Kárpát-medence régióinak hőseit megjelenítve kerüljenek fel azoknak a nevei, akik az Ojtoz völgyében és a tágabb térségben áldozták életüket.

Külön kőtömb emlékeztet majd az Ojtoz völgyében elpusztult munkaszolgálatos férfiakra.

Nem csak úgy tűnik, hanem most már bizonyos, hogy az ojtozi emlékmű üzenetét látatlanul is érzékelték a hősök hozzátartozói és mai maradékai, mert egy egyszerű felhívásra nem várt sokaság gyűlt össze az emlékműavatás alkalmára. A tőlünk távol élő, de lélekben hozzánk közel álló adományozók, közülük is Szabó József János alezredes hadtörténész és Benczúr Tibor (Budapest), valamint Gaál Dénes (Balassagyarmat) személyét emeljük ki.

Az ünnepi ceremóniát Ferenczy László tanár, iskolaigazgató vezette, Dimény Zoltán berecki polgármester valamint e sorok írója szólott az egybegyűltekhez, Kelemen Dénes faragóművész az emlékmű szimbólumáról értekezett, Szőts Dániel a honvéd és székely határőr veteránok nevében históriai keretbe helyzete az Ojtoz völgyében történteket, Márton Árpád parlamenti képviselő az RMDSZ alkalomhoz illő üzenetét tolmácsolta. Az emlékműnél Beke Tibor református lelkész mondott áldást. Koszorút és virágcsokrokat helyeztek el a hősi halottak hozzátartozói és leszármazottai, a berecki, a felső- és alsó-háromszéki RMDSZ, a veteránszövetség és számos más részvevő, az emlékműállítás berecki és ojtozi támogatói és kivitelezői. Az emlékműnél a magyar honvédség és a székely határőrség gelencei hagyományőrzői és székelyruhás lányok álltak díszőrséget.

Páll Andor felső-háromszéki vállalkozó és csapata, a berecki polgármesteri hivatal és RMDSZ egy emlékpark kiképzését és a tervezett sziklatömbök elhelyezését, s a templomfelújítás befejezését kezdeményezik. A tér rendezési tervének véglegesítésére Vetró András szobrászművész vállalkozott. A soproni 18-as honvédek I. világháborús vitézségét megörökítő emléktáblájának másolatát a hűség városának küldöttsége 2005 nyarán helyezi el.

Az Ojtoz völgyében mostantól a sósmezői magyar temető és ezeréves határ, az ojtoz-völgyi Rákóczi-vár, a restaurálásra váró ojtozi honvédlaktanya-sor, a Hármashalom-emlékmű, az Angelo Pittino kőfaragómester és a róla elnevezett fogadó kőtára mellé újabb turisztikai attrakció, és a lelki építkezés újabb stációja, az ojtozi törött székely kapu emlékjele társul.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008