Művelődés

EMKE-díjak 2007

Az idén éppen úgy esett, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület hagyományos évi közgyűlése egyben születésnapi évforduló is volt: 123 esztendeje, 1885. április 12-én alakult meg Haller Károly vezetésével a kolozsvári Vigadó, a Redut nagytermében az EMKE, amit aztán 43 éves tetszhalálból 1991. április 20-án Brassóban támasztottunk fel az újjáalakulás tényét rögzítő közgyűlésen, ahol megválasztottuk Dávid Gyulát elnöknek és Kötő Józsefet főtitkárnak. Mint már hírül adtuk, e jeles napot Közművelődésünk Napjaként ünnepeljük, s a hozzá legközelebb eső szombaton fogjuk ettől az évtől tartani a közgyűlést. Akit közelebbről érdekel az EMKE története, kezdeti tündöklése, két világháború közötti hányatott sorsa, majd továbbélése búvópatakként a diktatúra éveiben különböző egyéni kezdeményezésekben, azoknak ajánljuk a Művelődés 1995. évi augusztus–szeptemberi összevont százlapos számát. Ma már dokumentumértékű ez a külön kötetként is megjelent öszszefoglalás, amely első ízben vette számba a 89-es decemberi fordulat után gomba módra megszaporodott romániai magyar egyesületeket, közöttük nem egy olyant, amely már akkor is inkább csak a néhai jelzővel illetődött, tevékenysége tiszavirág életűnek bizonyult.

Mindjárt az újjáalakulást követő esztendőtől, 1992-től osztják ki szellemi életünk, közművelődésünk személyiségeinek nevét viselő EMKE-díjakat, amelyekkel mai közművelődésünk, művészetünk kiemelkedő teljesítményeit ismerik el, állítják példaképül közösségünk elé. Ezeknek a díjaknak azóta sincs anyagi vonzata, a kolozsvári szobrászművész, Venczel Árpád plakettjével, illetve kisszobrával s egy szépen megtervezett és megírt elismerő oklevéllel – Starmüller Géza munkája – tárgyiasítják az erkölcsi sikert. A Művelődésben pedig krónikaszerűen közöljük évről-évre a díjazottak arcképét, a teljesítményt hosszabb-rövidebb formában számba vevő méltatásokat, laudációkat.

Vegyük hát számba a tavalyi esztendő termését!  

Spectator-díj Szilágyi Aladárnak, az 1990 után kibontakozó kisebbségi önépítést segítő gazdag publicisztikai tevékenységéért,

Kacsó András-díj a Háromszék Népi Együttes Zenekarának, az erdélyi népzene értékeinek itthoni és határon túli népszerűsítéséért, minőségi műveléséért,

Bányai János-díj Bárth János néprajzkutatónak, az erdélyi népi kultúra értékeinek feltárása és közlése terén végzett kiemelkedő kutatói tevékenységéért,

Kún Kocsárd-díj Széman Péternek, a versenyképes magyar közösség létrehozásáért végzett közművelői tevékenységéért,

Nagy István-díj Öllerer Ágnesnek, kiváló zenepedagógiai, karnagyi és a kamarazenei mozgalom terén végzett munkásságáért,

Bánffy Miklós-díj Székely Szabó Zoltánnak, fáradhatatlan szervezőmunkájáért, melynek eredményeképpen a Magyarország határain kívül működő magyar színtársulatok rendszeresen jelen vannak Bécsben és más ausztriai településeken,

Kovács György-díj Balázs Attilának, korszerű és nagyhatású színészi munkásságáért, sokoldalú tehetségéért, mellyel a temesvári színpadot szolgálja és az erdélyi magyar, román és német színjátszás egymás felé fordulását segíti,

Poór Lili-díj Balázs Évának, az anyanyelvi színpadi szó nemesítő erejébe vetett hitéért, mindig megújulásra kész emberábrázoló művészetéért,

Szentgyörgyi István-díj Fazakas Mihálynak, színjátszásunk kiemelkedő hagyományának ápolásáért, a diákszínjátszásunk terén elért kiemelkedő érdemeiért,

Szolnay Sándor-díj Soó Zöld Margitnak, utolérhetetlen művészi érdemeiért és az alkotói közösség érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéért,

Monoki István-díj Györfi Dénesnek, a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Könyvtár állományának elkötelezett és szakszerű gondozásáért,

Balázs Ferenc-díj a Calepinus Alapítványnak az 1990-ben létesített nyelviskola működtetéséért, biztosítva több ezer személynek az idegen nyelvek oktatását, nemzetközi nyelvvizsgára való felkészítését,

gr. Mikó Imre-díj Irsay Miklósnak, értékteremtő, kultúrapártoló tevékenységéért.

Életmű-díjban részesültek:

Bálint Lajos, a míves könyvek erdélyi hagyományát folytató félévszázados munkásságáért, kultúrahordozó szép könyvek kivitelezéséért,

Laskay Adrienn művészeti és oktatói tevékenységéért, az erdélyi Bartók- és Kodály-kultusz kiteljesítésében szerzett érdemeiért.

A díjazottakról a fényképeket immár hagyományosan László Miklós készítette.

Eddig szól a sikertörténet. Nem tudjuk azért megállni, hogy lapunk kálváriájáról is ne szóljunk legalább röviden. A hazai bürokrácia legnagyobb dicsőségére, a különböző minisztériumok közötti irodai útvesztők jellemzésére el kell panaszolnunk, hogy még mindig nem sikerült megszabadulnunk mostohaszülénktől, a Román Művelődési és Egyházügyi Minisztériumtól, annak ellenére, hogy évek óta nem vagy csak jelképesen támogat, s a Kolozs megyei közgyűlés megszavazta a 2008-as költségvetésébe a Művelődés támogatását. Hiába jártunk közbe különböző szinteken. Történik mindez akkor, amikor az RMDSZ kormányon van. Jóhiszeműek vagyunk: nem tudtak, nem pedig nem is akartak segíteni választott képviselőink a minisztériumokban s a különféle kormányhivatalokban. A júniusi helyhatósági választások után pedig csak reménykedhetünk, hogy majd az újonnan felálló megyei önkormányzat tiszteletben tartja elődje határozatát, s esetleg a nyári uborkaszezont követően legalább a még hátralevő hónapokra sikerül bár valamicskét megmenteni azokból a pénzekből, amiket amúgy a mi adónkból visszaosztottak volna közművelődésünk támogatására.