magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Dávid Lajos: Teleki Sándor és a Teleki-ház


Talán nem volt a Bányavidéknek még egy ilyen jellegzetes, színes egyénisége: katona és emlékíró, Táncsics Mihály neveltje, Petőfi, Liszt, Victor Hugo barátja, Bem és Garibaldi segédtisztje, Teleki Sándor carbonari ruhábana Petőfi Társaság tagja, a koltói kastély ura, Nagybánya díszpolgára. Kolozsváron született 1821. január 27-én. Szülei a Bécsben székelő erdélyi udvari kancellária élére szánták, de őt más eszmények mozgatták, mint a dinasztia szolgálata. Kalandos egyetemi évek után, alig 25 éves fejjel vetette magát a politikai életbe. Közismert Petőfivel való barátságának története, aki a „vad gróf” koltói kastélyában töltötte mézesheteit, s itt írta halhatatlan szerelmes verseit. 1848-ban Kővárvidék főkapitánya, a szabadságharc alatt kormánybiztos, később Bem főintendánsaként ezredesi rangban verekszi végig az erdélyi hadjárat csatáit.

Világost követően száműzetés vár rá, csak 1867-ben térhet vissza Erdélybe. Élete utolsó negyedszázada koltói birtokához, majd Nagybányához kapcsolódik. Memoárokban örökítette meg kalandos, eseményekben gazdag életét; ezeket, valamint tárcáit, egyéb írásait 1879–1883 között hat önálló kötetben foglalta össze. A „derék ezredes” a századfordulót megelőzően ugyanúgy hozzátartozott a vidék arculatához, mint az István-torony jellegzetes sziluettje; a környék lakói a legkiválóbbnak kijáró tisztelettel beszéltek róla.

Gróf Teleki Sándor 1892. május 18-án halt meg nagybányai házában, amelyet a hetvenes évek végén építtetett Teleki Sándor öregkori képea Zazar-patak jobb partján, a 18. századi református templom s az ugyanebben az időszakban épült pénzverde, a Minc közelében, a hajdani Fasoron (ma Minerilor 5–7. szám). Az 1894-ben megjelent Nagybánya és környéke leírásából tudjuk, hogy az épület előtt akkoriban nyolc szál fenyő őrködött. Dolgozó- és hálószobából álló lakosztálya az alsó ház utcára néző részén volt, itt halmozta fel azt a sok műkincset, ereklyét, amelyek valóságos múzeummá tették lakását. A szobák bútorzata az ezredes tervei alapján készült, nagybányai asztalosok műhelyében. Az ablak előtt egy jó ízléssel faragott tölgyfa asztal állt, amelyen a forradalmár emlékíró élete utolsó éveiben emlékeit, tárcáit megalkotta.

Az egyszerű, mégis tágas családi ház több mint egy évszázad múltán is hirdeti egykori tulajdonosa kiváló ízlését. A faragott kapu (Maticska Jenő festőművész édesapjának munkája) két szárnyát ugyan vassal helyettesítették, a megmaradt díszítéseken azonban ma is látható a kilencágú koronás Teleki-monogram. A jó állapotban megőrzött tölgyfa ajtók, beépített szekrények és fatáblás ablakok, a réz ajtó- és ablakdíszek csak növelik az épület értékét, patináját.

Teleki Magyar Ház néven (http://telekihaz.erdely.org) 2002 óta az épületegyüttes a nagybányai magyarság szellemi otthona. Teleki egykori lakóházát, két kisebb lakrészt leszámítva az Illyés Közalapítvány segítségével sikerült megvásárolni. Felújítása és új szerepének megfelelő átalakítása folyamatban van, s valószínűleg még évekig elhúzódhat. Az intézmény tizenhat nagybányai magyar társadalmi szervezetnek, egyesületnek, értelmiségi klubnak, körnek és társaságnak nyújt otthont, magyar kulturális központként ugyanakkor igyekszik színvonalas művelődési programok (tárlatok, hangversenyek, könyvbemutatók, műveltségi vetélkedők, táncház, színházi és népfőiskolai előadások, filmbemutatók, kézműves és hagyományőrző programok stb.) szervezője és házigazdája lenni. A képzőművészeti kiállító- és előadótermek mellett egy bővülő helytörténeti gyűjtemény, egy számítógépes klub, valamint egy Tersánszky J. Jenő nevét viselő, 13 000 kötetes kölcsönkönyvtár várja a látogatókat.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008