Művelődés

Balázs Éva színművésznő a sajátságosan erdélyi művész sorsának megtestesítője. Három jelentős erdélyi magyar város vallja őt sajátjának: Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely.

Székelyudvarhelyen született. Gyermekéveit meghatározta az akkori székelyföldi kisváros jeles iskolarendszere, mely a 20. század derekán a művelődési élet számos kiválóságát indította útjára. A színházi kultúra iránti fogékonyságát egy alapos irodalmi előképzettség határozta meg, a líra szeretete, a versmondás gyakorlata máig tartó érvényességének is itt kereshetőek a gyökerei. Akkoriban Székelyudvarhelyen még csak műkedvelő színjátszó mozgalom élt, de a rangos profi társulatok vendégjátékai magas színvonalú színházi élménnyel látták el az elhivatott érdeklődőket. Nem véletlen tehát a székelyudvarhelyi fiatal lány pályaválasztása.

Aztán következtek a marosvásárhelyi egyetemi évek, hisz a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett, színész tagozaton. Itt a hetvenes évek elején olyan színházi egyéniségek irányították pályája alakulását, mint: Tompa Miklós, Csorba András, Kovács György, Gergely Géza, de színpadon láthatta az egykori legendás Székely Színház művészeit Harag György, Hunyadi András vagy Anatol Constantin rendezéseiben:  Gyarmaty Istvánt, Tamás Ferencet, Bányai Máriát, Kőszegi Margitot, Szabó Ducit, Tanai Bellát, és még folytathatnók a felsorolást.

De sorolni inkább a Balázs Éva szerepeit érdemes. Mert volt belőlük bőségesen. Pályakezdésétől számítva csaknem két évtizeden keresztül Sepsiszentgyörgyön szolgálta alázattal, ugyanakkor maximális szakmai igényességgel Tháliát. Debütáló ifjú művésznőként eljátszhatta Tinka szerepét Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című darabban, a következő évadokban meg már olyan szerepeket bíztak rá, mint Ilma Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjében, Veronika Sütő András Csillag a máglyán című drámájában, Melinda Katona József Bánk bán klasszikus tragédiájában, vagy Arabella Sütő András Káin és Ábel című színművében. Dolgozott Völgyesi András, Seprődi Kiss Attila, Constantin Codrescu és Balogh András rendezőkkel, de szép színészi feladatokat kapott László Károly, Kovács Levente, Szabó József rendezőktől, és – nem véletlenül említem utoljára, kiemelt hangsúllyal – Tompa Miklóstól, a művészet érdemes mesterétől. Az ő irányításával játszott művésznőnk a nagy sikerű Tamási és Sütő darabokban, amelyekből akkoriban Sepsiszentgyörgyön sorozatot vittek színre. Ugyanennek a korszaknak a jelentős produkciói a Farkas Árpád verseiből összeállított Apáink arcán című szavalóest, valamint az Anyám, anyám, édesanyám című egyéni balladaest, mindkettő esetében Kovács Levente rendező volt a művésznő munkatársa. Mindkét műsor alapján hanglemez is készült.

A nyolcvanas évek második fele szintén gazdag alkotói korszaknak mondható. Ekkoriban  játssza Natalja Ivanovna szerepét Csehov Három nővér című drámájában, Fruzsinát  Molière A fösvény című művében, Titánia szerepét Shakespeare Szentivánéji álom vígjátékában, Eudoxiát Illyés Gyula Kegyencében, valamint a Bírónét Móricz Zsigmond Sári bírójában. Ezzel a címszereppel válik meg a sepsiszentgyörgyi deszkáktól, ahonnan Marosvásárhelyre kanyarodik karrierje.

 A marosvásárhelyi közönség Heltai Jenő  A néma levente című darabjában láthatta első ízben a Nemzeti Színház kötelékében, Gianetta szerepében, Kincses Elemér rendezésében. Ezt pedig mindjárt egy előadóest követte, melyet Markó Béla verseiből állított össze a művésznő Kannibál idő címmel. Művészeti tanácsadója ezúttal is Kovács Levente volt. Ebből a műsorból később (1996-ban) tv-film is készült Nagy Tibor rendezésében. De filmszerepet kapott a Szőnyi G. Sándor rendezte  Erdélyi novellafüzérben, a Szép Domokos Anna részben is.

Amióta folyamatosan a Marosvásárhelyen él jelentős szerepeket játszott klasszikus és kortárs színművekben, megmártózott a komolyabb műfajban is, de a vígjátékok sem kerülték el pályafutását. Emlékezetes alakításai voltak Ulrike Szőcs Géza A kisbereki böszörményekében,  Varvara Sztavrogina Dosztojevszkij Ördögök című darabjában, Palkó Jozefin Eisemann Mihály Fiatalság, Bolondság operettjében, Júlia Friedrich Dürrenmatt A nagy Romulus című színművében.  Frank Wedekind A tavasz ébredésében Galotza szerepét játszta,  Molnár Ferenc: Liliomjában Hollundernét, Michel Tremblay Bingó! Bingó című darabjában Yvette Longprét, Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek című színművében Mikár Ferencnét, Spiró György Csirkefej tragikomédiájában a főszerepet, a Vénasszonyt alakította nagyszerűen. Ez a korszak rangos rendezőkkel való együttműködést is jelentett: Kincses Elemér, Kovács Levente, Anca Bradu, Babarczy László, Gali László és Bokor Péter neve védjegyként szerepel az előadásokon.

A költészet, a líra ebben az időszakban sem hiányzik a művésznő érdeklődésének homlokteréből.  József Attila születésének századik évfordulóján 2005. április 11-én Szaggatlak, mint a fergeteg címmel mutatott be ünnepi versműsort – a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatával együttműködve – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Az összeállítás színrevitele során Balázs Éva színművésznő irányította a művészi munkát: a versek válogatását, az előadók felkérését, az egységes koncepció meghatározását, ő végezte magát a rendezést. De örömmel vette ki a részét a legendás Székely Színház fennállásának 60. évfordulóján tartott ünnepi gálaest programjából is, mint ahogy fontosnak tartja a személyes jelenlétet Thália minden ünnepén. A személyes részvétel a művelődési élet más területein is jellemzi a művésznő életvitelét. Férje, dr. Csíky Csaba egyetemi docens zeneszerző, orgonaművész, karnagy, tehát a zenei élethez való kötődése családilag is adott. Lánya Csíky Csengele a Csíki Játékszín színésznője, így ez a kapcsolat is a kultúra szolgálatában lelhető fel. Tárlatnyitókon, irodalmi, közművelődési rendezvényeken is lehet vele találkozni, de természetesen életművében mindenekfelett a színpad szolgálata áll. A Csirkefej színrevitelekor készült műsorfüzet tanúsága szerint így vall az alkotási folyamatról: „Amikor ezt a csodálatos feladatot – a Vénasszony szerepét – megkaptam, rájöttem, hogy a megformálásában csak önmagamból indulhatok ki. Ötvenes életkor közelében én még nem érzem magam öregnek, de már volt alkalmam rájönni, hogy az idő észrevétlenül is eltelik... Minden ember életében eljön a pillanat, ami figyelmeztet az élet múlására, a kötődésekre.”

Az utóbbi években is sikeres alkotásokban kapott megbízatást. Janusz Gowacki Negyedik nővérében (rendező Alexandre Colpacci) – a Bábuska szerepével – 2005-ben a Határon Túli Színházak Fesztiválján Kisvárdán részese volt Szabolcs–Szatmár–Bereg megye alkotóközösségi fődíja kiérdemlésének. De említhetünk más jelentős színpadi sikereket: Szigligeti–Mészöly–Aldobolyi Liliomfi (Kamilla alakja, rendező Gali László), Jean Cocteau Rettenetes szülők (Yvonne szerepe, rendező: Farkas Ibolya)  a Hallottátok, mi esett meg útban a fórum felé?! című musical (Domina, rendező Bokor Péter), Örkény István Macskajáték tragikomédiája, melyben Orbánnét alakítja nagyszerűen, rendező: László Csaba.

Legutóbbi szerepe a Tekeriné Shakespeare Szeget szeggel komédiában, amivel újra Alexandre Colpacci bízta meg.

Ha egy színésznőről akarunk elismerő szavakat mondani, hajlamosak vagyunk alakításai tükrében szemlélni pályaívét, de Balázs Éva karrierjének fontos része a Színművészeti Egyetem kötelékében kifejtett tanári munkája is. 1993-tól 1999-ig főállású tanárként, majd 2005-ig óraadóként tanított ott, ahol egykor ő maga tett szert ezekre az ismeretekre – nem akármilyen színvonalon. A keze alól kikerült színész-ivadékok – vagy legalábbis azok, akik hűek a tanárnőjüktől kapott útravalóhoz – hittel, odaadással és művészi alázattal szolgálják Tháliát, erdélyi és anyaországi színpadokon egyaránt sikerrel. Művészi és kifejező beszédet, valamint színészmesterséget, improvizációt oktatott, ennek révén egyéni előadóestek kivitelezését is irányította. Máig is emlékezetesek a Kátai István–Domokos Laci kettőssel színre vitt Bajor Andor műsor, a Kicsid Gizella hallgató által bemutatott Észak-kínai szerető. A versmondás megszerettetését is feladatának tekintette a színész-tanárnő, rangos költőkkel ismertetve meg tanítványait, ugyanakkor különleges módszert keresett és talált klasszikus művek nem szokványos bemutatásához: oratóriumszerű előadásokat rendezett Az ember tragédiája és a Csongor és Tünde szövegekből, újszerű megközelítését keresve az említett remekműveknek.

Balázs Éva művészi tevékenységét, alakításait díjak, kitüntetések honorálják. Országos II. helyezést ért el 1983-ban az Anna szerepével Sütő András: Pompás Gedeonjában, III. díjat érdemelt ki 1983-ban a Farkas Árpád verseiből összeállított Apáink arcán versműsorral. 1992-ban kapta meg Kovászna Megye önkormányzatától A Kultúra Szabadságáért díjat, ugyanebben az évben Kisvárdán a Határon Túli Színházak Fesztiválján Közönségdíjas lett a sepsiszentgyörgyi színház Sári bíró című produkciójában. S, mint már említettük, Kisvárdán 2005-ben is a díjazottak között szerepelt.

A laudáció latin eredetű szó, a laudo, laudare igéből származik. Számos jelentése van, többek között dicséretet, védőbeszédet jelent de azt is jelenti: méltatás. Méltatni valakit, valamit, aki és ami említésre méltó. És jelen esetben természetesen van kiről méltató szavakat mondani, van, akit dicsérni.

Egy lexikon-szócikk azt írja Balázs Éváról: „Széles skálájú művésznő, aki drámai és komikai adottságokkal egyaránt rendelkezik.” Ezt elsősorban közönsége tudja igazolni. Mi pedig mit kívánhatnánk a jövőre nézve? Természetesen azt, hogy tartsa meg a széles alkotói skáláját, és maradjon továbbra is a közönség és a színházi szakma által egyaránt elismert, sikeres színművésznő!