Művelődés

Calepinus Alapítvány. Marosvásárhelyen az általuk működtetett idegennyelvű népfőiskola éppen tizennyolc esztendős, mondhatni: elérte a felnőttkort. A nyelviskola első fiatal hallgatói immár családapák és családanyák, és gyermekeiket íratják be a nyelvtanfolyamokra. Az akkoriban már deresebb hajúak pedig azóta nyugdíjba vonultak és nagyszülőkké váltak. Nos, az idő múlik, és a nyelvtanulás nem ismer korhatárokat.

Ha valami és valakik ráérdemesültek az odafigyelésre, és rászolgáltak az EMKE-díjra, akkor a Calepinus Alapítvány és létrehozói, működtetői méltán azok. Munkájuk gyümölcse, annak mennyisége és minősége megérett az elismerésre.

Annakidején, a nyolcvankilences változásokat követően szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hogy fiataljaink nyelvismeret hiányában képtelenek a kommunikációra, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőben nyelvtudás nélkül nem lesznek versenyképesek, nem tudnak majd megfelelni a jelen kihívásainak. Ez a felismerés vezette Fülöp G. Dénest, a Vártemplom akkori lelkipásztorát, hogy kezdeményezze a nyelvoktatás megszervezését az egyházközség keretében, a német Volkshochschule típusú népfőiskolák mintájára. A cél az volt – s ma is változatlanul az –, hogy elsősorban az anyagilag nehéz, hátrányos helyzetben levő magyar fiatalokat segítsék a nyelvtanulásban, egy világnyelv elsajátításában, akik nem tudnak drága magánórákat venni.

1990 tavaszán szervezték meg az első angol tanfolyamot, majd rövidesen kialakult a hároméves oktatási struktúra kezdők, középhaladók és haladók számára. A későbbiekben áttértek a hat modulos, azaz hat szemeszteres rendszerre, s így az oktatási rendszer rugalmasabbá, a hallgatói igényeknek jobban megfelelővé vált. Időközben a kínálat is kibővült: 1992-ben megindították a francia tanfolyamot (sajnos, azóta megszűnt), 1993-ban a németet, és amikor igény mutatkozott rá, három tanévben holland tanfolyamot is szerveztek. Bár a magyar nyelvtanulás lehetőségét is meghirdették, csupán két évben jelentkeztek magyarul tanulni vágyó román honfitársak.

A külföldi (amerikai, skót, francia, holland) egyházi és világi kapcsolatoknak köszönhetően minden évben sikerült külföldről érkező önkénteseket biztosítani a nyelvoktatás segítésére, akik mindvégig nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel végezték, végzik a munkájukat. Szintén a külföldi támogatóknak köszönhetően létrejött a városban egyedülálló idegen nyelvű szakkönyvtár, amely mára több mint ötezer kötetes könyvtárrá fejlődött.

Az elmúlt 18 évben több mint kétezer hallgató végezte el a különböző nyelvtanfolyamokat. A hallgatók száma évente 300-350 körüli, és minden évben mintegy száz személy a végzettek száma. A három éves képzés mellett ugyanakkor különböző fokozatú angol és német nyelvvizsgát szerveznek, és 2005-től a Calepinus Alapítvány a Londoni Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Business English vizsga hivatalos vizsgaközpontja. Erre a vizsgára is szerveznek felkészítő tanfolyamot, illetve megszervezik magát a vizsgát. 

Magát a Calepinus Alapítványt csak 1995-ben jegyeztették be a marosvásárhelyi törvényszéken. Nevét a Teleki Tékában is fellelhető soknyelvű Calepinus szótár után kapta, amelybe a külföldi egyetemre járás jeles erdélyi képviselője, Laskai Csókás Péter jóvoltából a magyar nyelv is felvétetett a 16. század utolsó éveiben.

Az alapítványt kilenctagú kuratórium vezeti. Elhunytáig Fülöp G. Dénes lelkipásztor volt a kuratórium elnöke, őt Fülöp Géza követte, aki amúgy a kezdetektől részt vett a tevékenységekben, igazgatta a nyelvoktatást. A kuratórium által kinevezett, a nyelviskola tevékenységét közvetlenül szervező igazgató 2007 novemberétől Fülöp G. Miklós. Jelenlegi munkatársai: Belkovits Éva tanulmányi igazgató, Takács Tünde Emese irodavezető, Kerekes Tímea pénztáros-titkárnő és a szülési szabadsága alatt őt helyettesítő Nagy Bernadett.

Mindannyiuk munkájának gyümölcse ez az elismerés. Akárcsak az alapítóé, a marosvásárhelyi Vártemplomi Református Egyházközségé. Továbbá az ügynek megnyert külföldi önkénteseké és annak a néhány helybeli kiváló nyelvtanáré, akik csekély javadalmazásért vállalták és vállalják a munkát a nyelviskolában.

A végzett hallgatók pozitív visszajelzései, a nyelviskola jó híre és a mostani EMKE-díj is azt igazolja, hogy jó ügyet szolgálnak. Önzetlen hozzáállásukat és munkájukat ezúttal az erdélyi magyar közösség nevében is megköszönjük. Gratulálunk!