Művelődés

Néhány éve Temesvárott a Romániai Képzőművészek Szövetsége helyi szervezetének kezdeményezésére és égisze alatt rendszeresültek az évfordulós tematikus kiállítások, amelyekkel a Béga-parti városban élő festők, grafikusok, szobrászok és iparművészek helytörténeti vonatkozású jubileumokat köszöntöttek, ünnepeltek. Nagyszabású reprezentatív tárlattal, amelyet A fény címen a Hunyadi-kastély lovagtermében rendeztek és nyitottak meg, emlékeztek meg a villamos közvilágítás bevezetésének 120. évfordulójáról. Egy másik csoportos a Fellner és Helmer bécsi építésziroda tervezte színházépület felavatásának 130. jubileumát köszöntötte. Az anyaság címet viselte a Dózsa György kivégzésének, vastrónusának helyén felállított Mária-emlékmű felállításának centenáriuma alkalmából megrendezett kollektív tárlat. A Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasútvonal megépítésének másfél évszázados évfordulóján a temesvári Közigazgatási Palota előcsarnokában megnyitott Az utazás című kiállítással tisztelegtek a Bánság fővárosának hivatásos képző- és iparművészei. Komoly érdeklődést és visszhangot keltett 2007-ben az 50 absztrakt jel – Hódolat Constantin Brâncuşi emlékének címen Budapesten és Temesváron bemutatott kiállítás, amelyet a világhírnevet szerzett nagy román szobrász  alakját, egyéniségét és művészetét idézte halála félévszázados évfordulóján. A Végtelen oszlop alkotójának emléke előtt tisztelgő kiállítást a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezete a budapesti Román Kulturális Intézettel – amelynek a temesvári közíró és irodalomkritikus, Brînduşa Armanca az igazgatója – karöltve rendezte meg 2007-ben. A tárlat sikere, pozitív fogadtatása arra serkentette a két intézményt, hogy az együttműködést folytatva 2008-ban újabb évfordulós kiállítást hozzanak közösen tető alá. Az 2008 áprilisának elején megnyitott Utazás térben és időben – Orient Expressz 125 című kiállítás, amely 2008. május 30-ig tekinthető meg Magyarország fővárosában a Román Kulturális Intézet (Izsó u. 6. sz.) termeiben egy közlekedés- és művelődéstörténeti esemény évfordulója előtt tiszteleg. Az eredeti vállalkozás, a színvonalas tematikus kiállítás jelentőségét a tárlatnyitón, amelyet népes és rangos közönség tisztelt meg személyes jelenlétével, Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, a budapesti Közlekedési Múzeum főigazgatója, Brinduşa Armanca, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója, Dumitru Şerban szobrászművész, egyetemi professzor, a Romániai Képzőművészek Szövetsége országos elnöke, valamint a szakmai egyesület temesvári szervezetének elnöke méltatta, domborította ki.

                        A budapesti kiállítás megnyitóján megjelent temesvári mûvészek csoportját                   

                        Brînduša Armanca, a Román Kulturális Intézet igazgatója köszöntötte.

Kereken 125 esztendővel ezelőtt, 1883. június 5-én a párizsi Gare de l’Est pályaudvar peronjáról – amely Ady Endrét is versírásra ihlette – útjára elindult a távoli Isztambul irányába egy választékosan, kényelmesen és előkelően berendezett vagonokból álló vonatszerelvény, amelyik az Orient Expressz nevet viselte. A gyorsvonat mozdonyának hosszú sípja, a gyorsuló kerekek robogása nemcsak egy vonatszerelvény elindulását, mozgásba lendülését jelezte, hanem egy káprázatos legenda, egy több jelentésű mítosz születését is, amely átjárta és áthatja az egységesülő Európa művelődés- és civilizációtörténetét. Az Orient Expressz históriája tulajdonképpen a 19. és 20. század Európájának története.

Jecza Péter: Szövetség bronz 40x17x16  cm          Cosor Viorel: ősrégi jármű, olajfestmény 100x100 cm

44 temesvári hivatásos képzőművész – akik azt tűzték céljukul, hogy a festészet, grafika, szobrászat és iparművészet jellegzetes eszközeivel az egyetemes szállítás- és művelődéstörténet egyik jelentős, kiemelkedő eseményét fémjelezzék és köszöntsék – mutatkozik be egy évfordulós tematikus csoportkiállítással Budapest művészetkedvelő közönségének. Vonzotta, behatóan foglalkoztatta és ihletőleg gerjesztette az alkotók fantáziáját az Orient Expresszel való utazás témája, de főként annak különleges szimbolikája, mélyebb értelme és üzenete.

Az Orient Expressz atyjának, Georges Nagelmackers (1845–1905) belga üzletember és vállalkozó ötlete nagyszerűnek és roppant hasznosnak, gazdagon kamatozónak bizonyult. Az elegáns és titokzatos vonatszerelvény, amelyik jövet-menet a Párizs– Nancy–Strasbourg–München–Bécs–Budapest–Szeged– Zsombolya–Temesvár–Karánsebes–Krajova–Bukarest–Giurgiu–Ruszcsuk–Várna–Isztambul útvonalon közlekedett, viszonylag rövid idő leforgása alatt külön fogalommá, összetett, mély értelmű jelképpé vált. Nemzetközi útjai során az Orient Expressz áthaladt Magyarország és Románia területén is, s megállt a két szomszédos ország fővárosaiban és nagyobb vasútállomásain. Évtizedeken át az Orient Expresszt a vonatok királyának, a királyok vonatának nevezték. A 3186 km-es utat a gyorsvonat 83 óra és 30 perc alatt tette meg, amiből 15 óra hajóút volt, mivel a kezdeti időszakban, a vasútvonal elkészültéig, Várnától Konstantinápolyig hajóval szállították át az utasokat.

                     Kocsis Rudolf: Táska                           Jakabházi Sándor: Orient Expressz, rajz 55x55 cm

           VIII. L fa, tárgy 10x18,5x25,5 cm

A luxusvonat első utasainak 457 aranyfrank menetdíjat kellett fizetniük + 20%-ot az ellátásért, ha végig utaztak Párizstól Konstantinápolyig. Koronás fők, államelnökök, miniszterek, politikusok, művészek, szépírók, de csempészek, hamiskártyások, tolvajok, kéjhölgyek, emigránsok, bérgyilkosok valamint jámbor, egyszerű polgárok, alkalmi utasok vették igényben hosszabb vagy rövidebb távon az Európát átszelő luxusvonat kiváló, kifogástalan szolgáltatásait. A gyorsvonat a személyek közvetlen, sima és villámsebes szállítását biztosította Európa két végpontja, széle között, míg vagonjai, fülkéi több visszhangot keltő politikai és társasági esemény, gáláns kaland, számtalan kémhistória és rémes gyilkosság színtereiül szolgáltak, némelyeket ez utóbbiak közül csupán a hírneves kalandregények szerzőinek képzelete szült. Az Orient Expressz annak a békés és felpezsdült történelmi korszaknak volt a terméke, mintapéldánya és jelképe, amelyet „belle epoque”-nak szokás nevezni. Érdekességként jegyezzük meg, hogy az I. világháború végén Ferdinand Foch (1851– 1929) francia marsall és az Antant képviselői az Orient Expressz 2419. számú étkezőkocsijában fogadták el a német fegyverletételt.

                Tikanete Radu: Utazási emlék,                                Dávid Károly: Millennium,  

                     olajfestmény 64x46 cm                                        vegyes technika 50x60 cm

A világ sok neves írója, muzsikusa, festője és filmművésze számára – akik figyelmet keltő, remek alkotásokkal járultak hozzá legendáriuma megteremtéséhez, megszilárdításához és továbbéltetéséhez – tárggyá és ihletforrássá vált a híres luxusvonat. A mesés vonat iránti érdeklődés napjainkban sem hamvadt el. A temesvári alkotóművészek arra vállalkoztak, hogy korszerű szemlélettel és látásmóddal, jelenkori megközelítésben és eszközökkel elemezzék, közelítsék és jelenítsék meg a Kelet és Nyugat közötti viszony, a Nyugatot a Kelettel összekötő sokrétű kapcsolatok összetett témáját, a hírneves gyorsvonathoz kötődő igaz és kitalált, mesés legendákat, hagyományokat és történeteket, s általánosabb síkra emelkedve a helyváltoztatás, az utazás, a kommunikáció valamint a fejlődés, a haladás égetően időszerű kérdéseit. Fölötte változatos és kifejező műfajokat, technikai eljárásokat, megoldásokat, anyagokat és kifejezésmódokat fölvonultatva a Bánság szívében élő és alkotó festők, szobrászok, grafikusok és iparművészek – akiknek sorában az idősebb, érettebb és tapasztaltabb nemzedéket Suzana Fântânariu, Aurel Breilean, Jecza Péter, Romul Nuţiu, Leon Vreme, Viorel Toma, Novák Nóra, Petru Galiş, Sorin Nicodim, Constantin Răducan, Rodica Banciu Regep, Maria Bana Jichiţa, a középgeneriációt Viorel Cosor, Jakabházi Sándor, Andrei Medinski, Cãlin Beloescu, Varga Luigi István, Marcel Breilean, Daniela Oraviţianu, Georgeta Medinski, Adriana Ilin Tomici, míg a fiatal tehetségek rátermett raját Delia Corban, Corina Nani, Sorin Scurtulescu, Remus Irimescu, Alina Ondine Slimovschi, Lilana Popa Mercoiu, Flora Răducan, Claudiu Toma, Vlad Corban, Sorin Iosub stb. képviselte a Budapesten megnyitott évfordulós tárlaton. Az ifjú, pályakezdő alkotók döntő hányada a temesvári Nyugati Egyetem képzőművészet és design karán – amely 1990-ben alakult – végezte tanulmányait és szerzett diplomát. A fiatalok tömeges jelenléte, sikeres szereplése erőteljesen felpezsdítette az utóbbi években a Béga-parti város művészeti életét. A magyar fővárosban kiállító alkotóművészek különböző műfajokat, nemzedékeket, csoportosulásokat és esztétikai törekvéseket képviselnek, jelenítenek meg. Budapesten bemutatott igényes műalkotásaikkal egy történelmi eseményt idéznek, egy európai mítosz és eszme – amelyet történetesen Orient Expressznek hívtak – iránti hódolatukat fejezik ki, s ugyanakkor kimunkált, hatásos leleményes, kifejező és meggyőző, eredeti művekkel gyarapítják a kortárs bánsági és romániai művészet kincsestárát.