|
|||||||||
|
Széman Emese Rózsa:
XIII. Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny
„Szavaink hangtestén bartóki zene zeng lélek üzenete vagy édes anyanyelv.” (Mátyás Ferenc)
Az üdvözlések sorát Bánházi Emőke szakreferens zárta, aki a Kulturális és Oktatási Minisztérium nevében is sok sikert kívánt versenyzőknek, bírálóknak egyaránt. A versenyek írásbeli fordulói, a sorszámok kisorsolása után tíz órakor kezdődtek az Édes Anyanyelvünk, Szép magyar beszéd és Versben bujdosó kategóriákban; a diákoknak három óra állt rendelkezésükre, hogy a nem annyira nehéz, mint inkább fantáziát, háttértudást megmozgató feladatokat kidolgozzák. Ez évben, a megszokottól eltérően a versmondó kategóriában jelentkeztek legtöbben, 32-en indultak, az Édes anyanyelvünkben 25-en, a Szép magyar beszédben 26-an. Ez idő alatt a tanárok szakmai továbbképzőn vettek részt. Szövegértés és szövegalkotás témakörben Petőfi S. János a szemiotikai textológia elméleti kérdéseit taglalta, Benkes Zsuzsa gyakorlatközpontú foglakozást tartott a tanár kollégáknak. Délután négy órakor kezdődött a Szép magyar beszéd és Versben bujdosó versenyformákban a szabadon választott szövegek, illetőleg versek (valamint egy esetben rímes próza és népballada) előadása a szakmai zsűri előtt. A napot a Kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzeck című előadása zárta. Szombat reggel kilenc órakor szintén az Apáczai Gimnáziumban folytatódott a verseny, a Szép magyar beszéd és a Versben bujdosó kötelező szövegeivel és az Édes anyanyelvünk szóbeli fordulójával (szövegalkotás). A feladatok nagy figyelmet és egy kis erőfeszítést is igényeltek, de nem voltak megoldhatatlanok, s nehéz feladatnál nagyobb az öröm, ha végül díjazott lesz valaki. Délután három órakor tartotta a Georgius Aranka Társaság rendes évi közgyűlését, melyet fél ötkor a verseny általános kiértékelője követett. Egyed Emese szerint a verseny a bizalom légkörében zajlott le a magyar nyelv jegyében, annak a nyelvnek a jegyében, amely erő, embereket összekötő, titokzatos valami. Az Édes anyanyelvünk versenyformában az írásbeli feladatokat Fazakas Emese értékelte. Elmondása szerint, bár kicsit nehezebbek voltak a feladatok, mint tavaly, mégis általánosságban jók voltak a dolgozatok, és születtek érdekes, kiemelkedő megoldások is a nyelvhelyességi, helyesírási, stilisztikai és nyelvtani feladatokban. Nagy L. János, a versenyforma szóbelijének értékelője Platónt idézte, felhívta a figyelmet értelem, érzelem, akarat hármasságára s arra, hogy egyikre sem szabad túl nagy hangsúlyt fektetni a másik rovására. Bár hibaként rótta fel, hogy nem mindenki figyelt oda eléggé arra, mit kér a feladat, és úgy vélte, sok bátortalan versenyző lépett a bírálóbizottság elé, lényegesen jobbnak ítélte a produkciókat, mint tavalyelőtt voltak, mikor szintén zsűrizett. A Szép magyar beszéd írásbeli feladatainak megoldásairól Siposné Virág Erzsébet mondta el gondolatait; a szövegértési feladatok szövegértő olvasást hivatottak elősegíteni, ez jól is megy, viszont az érveléssel néhol gond van: látszik, hogy van gondolat, de beszélni (írni) még egy kicsit nehezebb. Kerekes Barnabás a Beszélni nehéz! példamondatok helyes megoldásait ismertette a versenyzőkkel és tanáraikkal, felhívta a kételkedők (hogy „mire jó ez?!”) figyelmét arra: az a fontos, hogy értsük és ne félreértsük egymást, példaként pedig Latinovits Zoltánt említette, aki élete utolsó felvételén is ilyen jelölésekkel látta el szövegeit. A szóbeli forduló értékelésekor Wacha Imre arra kérte a versenyzőket, hogy mosolyogjanak, amikor egy szöveget felolvasnak, és figyeljenek a szemkontaktusra, hogy arra törekedjenek, hogy szeretettel tudják átadni a megértett gondolatokat, és ne a hangsúlyokat hozzák ki egy szövegből. A Versben bujdosó versenyforma feladatlapjait Farmati Anna értékelte, általában jó, érdekes megoldások születtek; kifogásolta viszont a viszonylag sok nyelvhelyességi hibát, a román igeszerkezetek használatát. Egyed Emese a szóbeli teljesítményeket értékelve arra hívta fel a versmondók figyelmét, hogy soha nem feledkezzenek meg a beszédtechnikáról, hiszen most is, sajnos, sok beszédhibás versenyző volt a jelentkezők között, de ez sok esetben beszédtechnikával javítható. A kiváló teljesítményekért több gyakorlásra lenne szükség, viszont örvendetes, hogy sokkal kevesebb a modorosság, mint az elmúlt években. Még jobb eredményekért nem csak olvasásra, versírásra is buzdította a hallgatóságot.
A tulajdonképpeni díjkiosztás a versenyen részt vett nyelvművelő köröknek és vezető tanáraiknak átadott emlékcsomagokkal kezdődött, majd a díjazás következett: Édes anyanyelvünk I. Nichita Margit – Kölcsey Ferenc Főgimnázium, Szatmárnémeti II. Kakucs Barna – Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely III. Váncza Csilla – Református Kollégium, Kolozsvár Dicséretesek: Vincze Renáta – Simion Bărnuţiu Gimnázium, Szilágysomlyó, Szörcsey Ágnes – Mikes Kelemen Főgimnázium, Sepsiszentgyörgy és Furu Emma – Mircea Eliade Főgimnázium, Segesvár Különdíjasok: Nichita Margit (legjobb szóbeli teljesítmény), Váncza Csilla (legjobb írásbeli teljesítmény) A díjazottak és rajtuk kívül még Kovács Zsolt, Nagy-Korodi Enikő és Simon Ágnes ez év ősszel részt vesznek a sátoraljaújhelyi Édes anyanyelvük vetélkedőn. Szép magyar beszéd I. Jancsó Hajnal – Brassai Sámuel Gimnázium, Kolozsvár I. Ferencz Boglárka – Mikes Kelemen Főgimnázium, Sepsiszentgyörgy II. Andorkó Imola – Baróti Szabó Dávid Gimnázium, Barót III. Bányai Melinda – Református Kollégium, Kolozsvár Dicséretesek: Szabó Eszter – Apáczai Csere János Gimnázium, Kolozsvár, Kardos Kinga – Kölcsey Ferenc Főgimnázium, Szatmárnémeti, Fóris-Ferenczi Johanna – János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár Különdíjasok: Jancsó Hajnal (a kötelező szöveg legjobb előadása), Ferencz Boglárka (a szabadon választott szöveg legjobb előadása), Szabó Eszter (legjobb írásbeli teljesítmény), Nagy Szidónia – Mikes Kelemen Főgimnázium, Sepsiszentgyörgy (legjobb szövegjelölés). A Szép magyar beszéd díjazottjai, valamint Szilágyi Kispista Ágota és Orosz Klára utaznak tavaszszal Győrbe, a Kazinczy-versenyre. Versben bujdosó IX–X. osztályosok I. Finna Eszter – Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely II. Moldován Blanka – Németh László Gimnázium, Nagybánya III. Rostás Kriszta – Brassai Sámuel Gimnázium, Kolozsvár III. Szabó Brigitta – Báthory István Gimnázium, Kolozsvár. Dicséretesek: Nagy Noémi – Református Kollégium, Kolozsvár, Fehér Zsuzsanna – Simion Bãrnuþiu Gimnázium, Szilágysomlyó. Különdíj: Rostás Kriszta (legjobb szóbeli teljesítmény). XI–XII. osztály I. Katona Dóra – Báthory István Gimnázium, Kolozsvár II. Albert Nagy Ákos – Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy III. Nagy-György Emília – Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely Dicséretesek: Szász Júlia – Áprily Lajos Gimnázium, Brassó, Pánczél Gyöngyvér – Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely, Pozsony Borbála – Apáczai Csere János Gimnázium, Kolozsvár Különdíj: Katona Dóra (legjobb szóbeli teljesítmény). A támogatók felsorolása után Wolf Rudolf igazgató búcsúzott a vendégektől. A rendezvényt Király László Anyanyelv c. verse (előadta Fóris-Ferenczi Gábor) és a Szózat zárta. Hiszem, hogy ismét felemelően szép három napnak lehetett részese az, aki idén részt vett (versenyzőként, bírálóként, kísérő tanárként, szervezőként vagy vendégként) a XIII. Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny országos szakaszán – köszönet érte a vendégeknek, versenyzőknek és nem utolsó sorban a szervezőknek, az Apáczai Gimnázium magyartanárainak. Sok borulátó hangot hallunk manapság, hogy a fiatalokat nem érdekli az irodalom, a magyar nyelv, és sok esetben igaznak is bizonyulnak ezek az állítások. De azt gondolom, hogy amíg versenyző gimnazisták, miközben izgatottan arra várnak, hogy megkapják a kötelező vers szövegét és felkészülhessenek előadására, a Vár-laknak keresztelt teremben egyénileg vagy kórusban Petőfi, József Attila, Radnóti vagy Áprily verseket mondanak, addig nincsen okunk a túlzott aggodalomra. vissza a kiadáshoz minden cikke FŐLAPTEST rovat összes cikke |
|||||||||
|
|||||||||
Reggel kilenckor az otthont adó iskola dísztermében a Szivárvány havasán kezdetű népdallal üdvözölte a jelenlévőket Gábor Zsófia, majd Mátyás Ferenc Teremtő anyanyelv c. versét hallgathattuk meg Kelemen Csongor előadásában. Elsőként Wolf Rudolf, az iskola igazgatója köszöntötte a vendégeket, s ezzel hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt. Péntek János professzor (BBTE Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék), a bírálóbizottság társelnöke és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke, mielőtt bemutatta volna a zsűri tagjait, felhívta a figyelmet a magyar nyelv azon érdekességére, melyet szakszóval beszédaktus-elméletnek neveznek, vagyis hogy amikor az igazgató úr kimondja: megnyitom, akkor a verseny valóban megnyílt, mikor pedig köszönünk valakinek, köszöntünk valakit, azzal, hogy kimondtuk, máris megtettük azt, s ez nem csak egy protokolláris forma, hanem szívből jövő üdvözlés. A bírálóbizottság tagjai idén a következők voltak: elnök Egyed Emese egyetemi tanár (BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszék), a Georgius Aranka Társaság elnöke; a három versenyformában zsűriztek: Albert Júlia, színművész (Kolozsvár), Benkes Zsuzsa címzetes főiskolai tanár (Budapest), Györgyi Béláné, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója, Jancsó Miklós, színművész (Kolozsvár), Katona Éva, színművész (Kolozsvár), Kerekes Barnabás Kazinczy-díjas gimnáziumi tanár (Budapest), Matula Ágnes, Kazinczy-díjas, a Duna Televízió szerkesztője (Budapest), Nagy L. János a Szegedi Tudományegyetem tanára, Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna Kazinczy-díjas gimnáziumi tanár (Győr), Wacha Imre Lőrincze-díjas főiskolai docens (Budapest); meghívott előadótanár Petőfi S. János, az olaszországi Macerata Egyetem tanára. A verseny feladatlapjait Farmati Anna, tanár, főszerkesztő (Kolozsvár), Fazakas Emese egyetemi docens (BBTE), Zsemlyei Borbála tanársegéd (BBTE), Kerekes Barnabás Kazinczy-díjas gimnáziumi tanár (Budapest) valamint Siposné Virág Erzsébet gimnáziumi tanár (Kolozsvár) állították össze.
A legizgalmasabb pillanatokra, a díjátadás feszült perceire vasárnap reggel kilenc órakor került sor az Apáczai Csere János Gimnázium dísztermében. Egyed Emese az ünnepséget megnyitó beszédében visszaemlékezett az elmúlt hétvége eseményeire, hogy van egy olyan hétvége az évben, mikor a Nyelv válik főszereplővé, könyvek cserélnek gazdát, gondolatok rögzülnek bennünk. Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos alelnöke beszédében a valóban a „lélek üzeneteként élő édes anyanyelvünk” ápolására hívta fel a figyelmet; Kerekes Barnabás Ravasz László szavait idézte, hogy egy fazék csak a maga egészében fazék, darabjaiban csak értéktelen cserép – az együttlét közös élménye áll szemben és emelkedik az egyénieskedés fölébe, meg kell tartanunk közösségeinket, hogy az értékeket továbbvihessük. Wacha Imre az Anyanyelvápolók Szövetsége nevében mondott köszönetet, hisz ez egy olyan rendezvény, ahol mindenki vallja, valóban nyelvében él a nemzet, ahol fontos magunk magyarságának védelme. A felszólalók sorát Benkes Zsuzsa zárta, ajándékul hozva és emlékül hagyva Nemes Nagy Ágnes A gondolj-rám virág című versét, hogy ezt vigye mindenki magával a következő találkozásig.