Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Takács Gábor: Kalevala az exlibriseken


 

Jurij Borovickij – OrorszországAz év első napjaiban (január 9–27.) jelentős kisgrafikai kiállításnak adott otthont a kolozsvári Művészeti Múzeum a Bánffy palota patinás kistermében. A kiállított ex librisek Pekka Heikkilä finn gyűjtő gyűjteményéből származnak, és szinte valamenynyi az ő nevére készült. Témájuk a finn nemzeti eposz, a Kalevala. Első pillanatban azt hinnénk, hogy a kiállított ex librisek kizárólag finn művészek munkái. Ez azonban nem így van, a munkák öt ország tizenöt képzőművészének alkotásai: Jurij Lijuksin (Oroszország), Mihail Gavrikov (Oroszország), Konstantin Kalinovics (Ukrajna), Jurij Borovickij (Oroszország), Évi Tihamets (Észtország), Silvi Värjal (Észtország), Mihail Verholancsev (Oroszország), Evald Okas (Észtország), Valerij Spigov (Oroszország), Olga Samosjuk (Oroszország), V. Jakstas (Litvánia), Vive Tolli (Észtország), Lembit Karu (Észtország), Penti Kaskipuro (Finnország) és Petri Aalto (Finnország).

A kiállítás azon túlmenően, hogy bemutatja e szép nemzeti eposzt különböző nemzetiségű alkotók szemszögéből, egyfajta kulturális kapcsolat teremtése is finn rokonaink kultúrája és a sokrétű erdélyi kultúra között. De hadd szóljunk néhány szót magáról a Kalevaláról is. Úgy a keresztény, mint a mohamedán világban majdnem minden népnek van egy hőskölteménye. A 19. században Arany János még azt hitte, hogy nekünk magyaroknak is van. Mára bebizonyosodott, hogy nekünk nem maradt fenn nemzeti hőskölteményünk. Finn rokonaink viszont szerencsésebbek voltak. A világ népei közül kiemelkedők  a homéroszi költemények, melyek az ó görög hősmonda fő alakjait jelenítik meg az Iliászban és az Odüsszeában, a Nibelungenlied, mely a német hősmondák mesés törpe nemzetségét mutatja be, a francia Rolland énekek és a Kalevala. De megemlíthetjük még az Afrikában élő mandingó néger törzs számos meséjét és szóhagyományait is, melyekben buzgó terjesztői az iszlám vallásnak.

Jurij Lijuksin – OrorszországA Kalevala finn nemzeti eposz, melyet Elias Lönnrot finn orvos több hosszú vándorút alkalmával jegyzett fel, ezeket a népi verseket régebbi gyűjtemények anyagával egészítette ki, és összefüggő elbeszélő költeménnyé fűzött egybe. Az eposz verses történetei a nép életéről, szerelemről, beteljesülésről, rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak. A Kalevala 1849-ben jelent meg második kiadásban és ötven runóból áll. Világsiker lett, kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából, és nagymértékben hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, valamint a finn nemzeti öntudat meghatározásához. A Kalevala fontos szerepet játszott a finn–magyar kulturális kapcsolatok kialakításában. Öt teljes Kalevala fordítás hozza közelebb a finn kultúrát a mienkhez.

És most, hogy belelapoztunk e szép eposz történetébe, lépjünk be a kiállítóterembe és tekintsük meg a Kalevala témára készült ex libriseket, melyek az ősi mitikus hősök világába kalauzolnak bennünket. Az alkotások formanyelve rendkívül változatos, ami természetesen következik a műfaj sajátosságaiból. A kiállított munkákra jellemző a különböző nemzetiségű alkotók érzékenysége a Kalevala nemzeti eposz iránt. A figyelmet első pillanatban felhívja magára a kiállítás plakátja, Ovidiu Petca grafikusművész munkája, mely a neves orosz képzőművész Jurij Borovickij ex librisét használja fel. Az ex libris a mezzotinto műfajában készült. Mihail Gavrickov – OroszországE minuciózus, rendkívül igényes ex libris a kiállítás egyik legsikerültebb munkája. Már első pillanatban feltűnik az orosz képzőművészek nagy számban való jelenléte. Ezek közül kiemelkednek Mihail Verholancsev, aki kiváló technikai tudásával és vonalvezetésével a fametszet igényes műfajában jelentkezik, valamint Jurij Lijuksin. Mihail Gavrikov rendkívül tehetséges orosz képzőművész jelenlévő ex librisével a mesék világába kalauzol bennünket. Az ukrán képzőművészek közül említésre méltó Konstantin Kalinovics, aki bravúros vonalvezetésével első pillanatban felhívja magára a figyelmet. A kiállításon jelenlévő észt képzőművészeket a narratív képzőművészek csoportjába sorolnám. Közülük kimagaslik Evald Okas szép, szépia színű nyomataival, melyeken a finn nemzeti hagyományok legfontosabb mozzanatait örökíti meg. Szintén észt képzőművészek Silvi Varjal és Lembit Karu, akiknek munkáit talán a költészettel rokoníthatnám. A modern látásmódot a kiállításon a finn Penti Kaskipuro és az észt Vive Tolli képviselik. Említésre méltó a finn Petri Aalto, aki tömör egyszerűséggel, mondhatnánk tőmondatokban fogalmaz, valamint az orosz Olga Szamosjuk, a jelenlévő orosz képzőművészek egyik igen jelentős egyénisége és az észt Évi Tihamets kiegyensúlyozott, szép ex librisei. Mihail Verholancsev – OroszországÉs még nem beszéltünk Valerij Spigov orosz képzőművészről, aki grafikai lapjait sziszifuszi munkával, kiváló technikai tudással, finom vonalhálóval építi fel. Szerencsésen használja a fekete-fehér nyújtotta lehetőségeket, ami valójában a pozitív-negatív formák feszültségéhez, vagy egyensúlyához vezet. Egyik sikerült ex librisét a gyűjtő Pekka Heikkilä levélpapírjain használja. A kiállítás meghívóján V. Jakstas finoman színezett ex librise kapott helyet.

Különös szenvedély és megszállottság kell ahhoz, hogy egy alkotó tenyérnyi helyre, néhány négyzetcentiméternyi felületre tömörítse mondanivalóját, különösen akkor, ha már egy jól meghatározott forgatókönyv szerint kell gondolkodnia. A Kalevala esetében mondanivalóban nincs hiány, hiszen ha csak a hősköltemény főbb alakjait nézzük, mint Vejnämöjnen, Lemminkeinen, Ilmarinen, avagy Kullervo, és a hozzájuk fűződő eseményeket vesszük számításba, már egy végtelen gazdag világ áll rendelkezésünkre, amiből építkezhetünk. A Kalevala voltaképpen egy mozaikmű, melynek minden mozzanata ihletforrás a művész számára. Az ex libris kis mérete miatt nagyon precíz technikát igényel. A kiállítóművészek valamennyien messzemenően eleget tesznek ennek az elvárásnak. A tárlatlátogató maradandó élménnyel távozik a kiállításról, a kiállított anyag dokumentálódásra, továbbgondolkodásra ösztönzi.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
GALÉRIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008