|
|||||||||
|
Dukrét Géza:
A XIV. Partiumi Honismereti Konferencia
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 5–7 között Érsemjénben, a Kazinczy Művelődési Házban tartotta honismereti konferenciáját. Az újonnan átadott palotában 10 óráig gyülekezett a több mint száz résztvevő.
A Társaság 15 éves évfordulója alkalmából Dukrét Géza elnök beszámolt az egyesület sokoldalú tevékenységéről, eredményeiről. A tizenöt év alatt 14 konferenciát, ugyanannyi honismereti találkozót, 13 honismereti tábort, számos megemlékezést szerveztek, kiadtak 55 kötetet a Partiumi füzetek könyvsorozatában és hetet a sorozaton kívül, felavattak 19 emléktáblát. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Pásztai Ottó (Nagyvárad), Antal Béla (Biharpüspöki), Jancsó Árpád (Temesvár), a különdíjat Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere kapta. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke Szent István-emlékplakettet, Balázsi József polgármester és Ciorba Teréz érsemjéni tanárnő emléklapot kapott.
Ebéd után a következő előadások hangzottak el: Kiss Endre József (Sárospatak) az Érmellékről beszélt, ahogyan Kazinczy Ferenc emlékezetében élt, Vekov Károly (Kolozsvár) az értelmiség sorsát mutatta be, Oláh Miklós életpályáján keresztül, Csorba Csaba (Budapest) az Értelmiségiek nemesítése a Partiumban a 16–19. században című értekezést tartotta. Wanek Ferenc (Kolozsvár) egy elfelejtett középkori erődről, Mezősomlyóról beszélt, Starmüller Géza (Kolozsvár) a zilahi Wesselényi- szoborkompozíciót mutatta be és annak alkotóját, Fadrusz Jánost. Ezt egy könyvbemutató követte: Jancsó Árpád (Temesvár) ismertette legújabb kötetét A Béga, a Bánság elkényeztetett folyója. Erdei János (Szilágysomlyó) vetített képeken keresztül mutatta be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit a Beretytyó- és a Kraszna-menti településeken. E feltáró munkát diákjaival együtt végezte, amellyel a tavaszi pályázati díjkiosztó ünnepségen első díjat nyert. Az előadások után a társaság megkoszorúzta Kazinczy Ferenc szobrát, majd meglátogatták a Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán emlékházat.
Ebéd után egy nagyon érdekes előadást hallottunk Borbély Gábortól (Nagyvárad) az érmelléki borturizmus jelentőségéről. Deák Csaba (Nagyszalonta) a gyulavidéki HÉV történetét ismertette, Nagy Aranka (Nagyvárad) az 1848–1849-es szabadságharc híres orvosairól beszélt, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) egy háborús katonasors emlékezetére épült kis emlékművet mutatta be. Krestyán Ilona (Temesvár) Kulcsár Sándor író életpályáját ismertette. Ezután Szabó Zsolt (Kolozsvár) a 60 éves Művelődés című folyóirat történetéről és szerepéről beszélt. A konferencia Közgyűléssel zárult, amelyen megbeszéltük az egyesület legfontosabb problémáit. Este az érmihályfalvi GGG Irodalmi Stúdió tagjai Wass Albert-estet mutattak be, Bokor Irén vezetésével. Ezt követően bemutatkozott a helyi Ezüstperje tánccsoport, amely óriási sikert aratott. A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. Érmihályfalván emléktáblát avattunk Kuthy Lajos író tiszteletére. Üdvözlő beszédet Kovács Zoltán polgármester tartott, majd Kovács Rozália Kuthy Lajos életét és munkásságát ismertette. A kirándulás Magyarországon folytatódott. Meglátogattuk Nyíracsád Árpád-kori templomát. Majd ellátogattunk Álmosdra. Előbb megkoszorúztuk az Álmosd-diószegi csata emlékművét, majd megtekintettük a Kölcsey Ferenc Emlékházat. Ebédre visszatértünk Érsemjénbe Délután megnéztük Síter Árpád-kori templomát, ahol meghallgattuk Emődi Tamás szakavatott előadását, aki a templom restaurálását vezette. A több mint kilencven résztvevő számos információval gazdagodva, érzelmekkel feltöltődve érkezett haza. A konferenciát anyagilag támogatta a Bihar Megyei Tanács és a Határon Túli magyar Emlékhelyekért Alapítvány vissza a kiadáshoz minden cikke FŐLAPTEST rovat összes cikke |
|||||||||
|
|||||||||
A Szózat eléneklése után Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke és Borsi Imre Lóránd helyi plébános tartott rövid áhítatot. Balázsi József polgármester mint házigazda köszöntötte a megjelenteket, kihangsúlyozva, hogy a konferencia itteni megszervezése megtiszteltetés a község számára. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) részéről Káldy Gyula üdvözölte a konferenciát. A konferenciát megtisztelte jelenlétével a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány tíz tagja, Révász Gizella elnök vezetésével, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetsége, Hungaria Nostra elnöke, Csorba Csaba, a Honismereti Szövetség alelnöke, a Kazinczy Ferenc Társaság két tagja, Kiss Endre József titkár vezetésével, Höhn József, a KÖH gyulai kirendeltségének igazgatója, Filep Mária, a Hajdúság–Partium Értékmentő Egyesület elnöke, Krajczárné Sándor Mária, a berettyóújfalui Bihari Múzeum muzeológusa, Ruszoly Barnabás, a Bagaméri Kör elnöke, Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője. 
A XIV. Konferencia fő témái a következők voltak: A reneszánsz éve, Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Érsemjén
Másnap délelőtt Pekár István (Budapest) az Érmellék, a Berettyó-mente és a Hegyköz örökségét mutatta be, televíziós szemmel. Ujj János (Arad) az egykori törökkori várról tartott előadást, amelyet egy újabb film vetítése követett, a felsőbányai római katolikus templom felszentelésének 150. évfordulójáról, amelyet Hitter Ferenc készített. Szünet után Vajda János (Borosjenő) két 1848–49-es vértanú életútját követte, akik Borosjenőhöz kötődtek. Jancsó Árpád (Temesvár) a Béga-csatorna történetéről, Tácsi Erika (Temesvár) Újszentes telepes falu történetéről, Kordics Imre (Nagyvárad) Nagyvárad 1940– 1944 közötti magyar utcaneveiről tartott előadást. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Nagyszalonta történelméről értekezett az 1944– 1948 közötti időszak bizonytalan éveiről.