magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Dukrét Géza: 15 éves a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság


 

15 éves a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Egy civil szervezet életében ez már komoly időszaknak számít, amely mérleg készítéséhez kötelez. Így dióhéjban ismertetni szeretném egyesületünk legfontosabb tevékenységeit.

Már 1992-ben felmerült egy honismereti szövetség megalakításának szükségessége. Még abban az évben egy tervet állítottam össze, helytörténeti és néprajzi kutatómunka megszervezésére, valamint emlékhelyek létesítése és ápolása érdekében.

Egyesületünket 1993-ban alapítottuk meg 12 alapító taggal. 2006-ig a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt működött, mint Bizottság, egyesületi státuszban. 2007. március 13-án lett a bíróságon bejegyezve, mint önálló jogi személyiség, 23/A/2007 szám alatt, megőrizve a folytonosságot.

Jelenleg 117 munkatárssal rendelkezünk: tanárok, orvosok, mérnökök, műemlékes szakemberek, néprajzosok, honismereti nevelők. 10 Arad, 52 Bihar, 3 Máramaros, 11 Szatmár, 10 Szilágy, 26 Temes, 3 Kolozs megyéből és 2 Magyarországról.

Kisebbségi létünk megköveteli a nemzeti tudat erősítését, az ifjúság nemzeti önazonosságának kialakítását és fejlesztését. Ennek elsődleges feladata történelmi örökségünk megismerése, megismertetése, védelme. Mai világunkban az úgynevezett örökségi értékek láthatólag egyre nagyobb fontosságra tesznek szert. Ez nem véletlen folyamat. A nemzetek feletti eszmeáramlatok, a nemzetközi gazdasági integrációs törekvésekkel szemben ez egy fajta ellenhatás – a globalizációval szemben a nemzeti identitás megmaradása. Ez most fel is kell erősödjön az Európai Unióba való belépéskor. De számunkra, kisebbségi létünk tudatában, még fontosabb ennek felismerése és gyakorlatba ültetése. És mivel a műemlékvédelem nemcsak gyakorlati, hanem olyan szellemi feladat, amely a kulturális értéktudat társadalmi beágyazottságától függ, ennek kialakításában fő szerep a civil szervezetnek jut. A másik jelentős tevékenységünk a helytörténeti kutatómunka, amely szoros kapcsolatban van a műemlékvédelemmel. Feladatunk a kistérségek és az egyes települések történetének kutatása és közzététele, az itt található fehér foltok felszámolása. Ez az alapkutatás fontos része a történelemtudománynak.

A kutatómunka és a felmérő programok eredményeinek ismertetése, évente három rendezvényen történik: márciusban a Partiumi Honismereti Találkozón, májusban a Varadinum ünnepségek keretében szervezett pályázati díjkiosztó ünnepélyen, előre meghirdetett tematika alapján, szeptemberben pedig a háromnapos Partiumi Honismereti Konferencián. Minden évben előre meghatározzuk a kutatás témáját. Így egy évben az egynapos és háromnapos konferenciának meghatározott témaköre van. De ez csak a főtéma, ezek mellett megjelennek mindig az előző kutatási programok témái is, mert többen vannak, akiknek egy meghatározott kutatási területük van, vagy csak egy tájegységben kutatnak. Egyik-másik tanulmány hosszú évek munkája, s nyilván akkor mutatja be, amikor elkészült. E rendezvényeken elhangzó tanulmányokat, dolgozatokat igyekszünk közétenni. A rövidebb anyagokat időszakos honismereti lapunk, a Partium ismerteti. A nagyobb méretű anyagokat a Partiumi Füzetek kiskönyvsorozatában tesszük közé.

A Partiumi Honismereti Konferencia immár hagyományos és elismert mind belföldön, mind külföldön. Átlagosan 70 ember vesz részt rajta, a Partiumból, a Bánságból, Kolozsvárról, Magyarországról. Vándorkonferencia, hogy bekapcsoljuk a különböző vidékeket a közös kutató munkába. A konferencia helytörténeti kutatómunkánk és műemlékvédő tevékenységünk legmagasabb fóruma. Ekkor tartjuk az évi közgyűlést is, ekkor osztjuk ki a Fényes Elek-díjakat, azoknak, akik kimagasló munkát fejtettek ki a helytörténeti kutatómunkában és az egyesületi élet szervezésében.

Eddig tizenhárom konferenciát szerveztünk: 1995-ben Nagyváradon (Egyházi műemlékeink, 1996-ban Bihardiószeg–Székelyhídon, téma: Helytörténeti és néprajzi kutatás az Érmelléken és Hegyközön), 1997-ben Biharon (Partiumi magyar temetők), 1998-ban Sarmaságon (Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc események, személyiségek, emlékművek), 1999-ben Felsőbányán (Várak, kastélyok, udvarházak), 2000-ben Belényesen (Árpád-kori településeink kialakulása és története), 2001-ben Kaplonyban (Árpád-kori településeink kialakulása és története), 2002-ben Aradon (A 20. század emlékezete, öröksége), 2003-ban Hegyközkovácsin (A 20. század emlékezete, öröksége), 2004-ben Sárközújlakon (A Bocskai- és a Rákóczi-szabadságharc), 2005-ben Zsombolyán (Pusztuló műemlékeink; Élő népi kismesterségek; Műszaki személyiségeink), 2006-ban Szilágycsehben (1956 emlékezete, II. Rákóczi Ferenc művelődéspolitikája, A Partium és a Bánság pusztuló műemlékei), 2007-ben Szatmárnémetin (II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata). És elérkeztünk a mai, a XIV. Konferenciához, 2008-ban, itt Érsemjénben, témái: A reneszánsz éve, Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége.

A pályázatok is hozzájárulnak a kutató munkához, sőt serkentőleg is hatnak, mert díjazással jár egyben. Ugyanakkor, mivel az elbírálás diák és felnőtt kategóriában történik, sikerült bevonjuk a fiatalságot is e kutató munkába. Többen közülük azóta elvégezték az egyetemet is, és teljes jogú tagunk lett, amely nagy nyereség a szakmának.

A már említett 1992-es tervezetbe került az is, hogy az emlékhely bizottság egy honismereti lapot indít Partiumi lapok címmel, valamint egy ismertető füzetet műemlékekről és emlékhelyekről, Emlékhely Kiskönyvtár címen. Akkor még úgy képzeltem el, mint az Erdélyi Műemlékeink című kis füzetsorozatot. Honismereti lapunk 1994. április 14-én indult el Partium néven, mint a Partiumi Közlöny melléklete. Időszakos lapunk évente 2–3 számban, majd utólag egy-egy szám jelent meg, négyszáz példányban. Főbb rovatai: történelem, helytörténet, műemlékeink–műemlékvédelem, művelődéstörténet, néprajz– népismeret, képzőművészet, személyiségeink, tájleírás, hírek–események.

Könyvkiadásunk még váratott magára. Végül 1997-ben kristályosodott ki, hogy kiskönyvsorozatot indítunk el, Partiumi Füzetek néven, a Partium és a Bánság helytörténetének, műemlékeinek, népszokásainak ismertetésére. A sorozat célja a helytörténeti kutatásban fellelhető hatalmas fehér foltok eltüntetése, műemlékeink megismerése és védelme. Kritériummá vált a levéltári anyagok felhasználása, valamint az oral history módszerének alkalmazása. A másik fontos cél, hogy e kiadványokat az illető településen is meg lehessen vásárolni. A sorozat szerkesztője Dukrét Géza, beíró Farkas Piroska, lektor Mihálka Zoltán, korrektor Mihálka Magdolna. 1997-től napjainkig 55 kötet jelent meg a Partiumi Füzetek könyvsorozatában, mellette még hét kötet, sorozaton kívül, amelyből három hasonmás kiadás. Könyveink fele, a kezdetektől számítva, a református egyház Szenczi Kertész Ábrahám nyomdájában készült, a másik fele az Europrint nyomdában. Néhány kötet az Imprimeria de Vest nyomdájában.

Köteteink általában 350–500 példányban jelennek meg, a rendelkezésünkre álló anyagi alapok függvényében. Szokássá vált, hogy az egyesület tagjai minden kötetből kapnak egy-egy tiszteletpéldányt. Ugyanakkor eljuttattuk minden jelentős könyvtárba. Az utóbbi években e kötetek felhasználása alapján szervezték meg a középiskolák helytörténeti vetélkedőit.

1997 őszén jelent meg az első, nem is beszélhetünk másról, mint egy füzetről, 12 oldalban. A fedőlapja sem volt színes. Ez volt az első kísérlet, nem volt semmilyen gyakorlatunk a könyvkiadásban. A Biharban tartott III. Partiumi Honismereti Konferenciára készült el, magáról Bihar községről

1998-ban 5 kötet jelent meg, immár színes fedőlappal. 1999-ben öt, 2000-ben három, 2001-ben kettő, 2002-ben három kötet. Ez volt a hőskor. Nem szponzorizálta senki, az eladásból bejövő pénzből nyomtattuk ki a következő köteteket.

2003-ban nyolc kötet jelent meg. Ettől kezdve támogatja könyvkiadásunkat a Bihar Megyei Tanács, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete javaslatára. A támogatás pályázat útján történik. Az RMDSZ azóta huszonöt kötet kiadását támogatta a sorozatban és három kötetet sorozaton kívül. Ezt külön meg szeretném köszönni.

Így 2004-ben négy, 2005-ben hat, 2006-ban hat, 2007-ben négy, és 2008-ban már nyolc kötet jelent meg. Jelenleg két kötet van előkészítve a két nyomdában, de előkészületben van számos más kötet.

És most nézzük meg a kötetek szerkezetét, vagy mondhatjuk típusait:

14 falumonográfia, 16 műemlékekkel foglalkozó kötet, 17 történelmi jellegű, 8 kötet nagy személyiségeinkről, 4 kötet temetőinkről, 3 iskolatörténet.

Az ötvenedik kötet: Nagyvárad ipartörténete. Egy 12 tagú szerzői gárda írta meg. E jubileumi kötetet Budapesten mutattuk be a Magyarok Házában, teltház előtt.

Az ifjúság bevonására minden évben egyhetes honismereti tábort szerveztünk, amelynek keretében délelőtt állagmegőrző munkálatokat végeztünk, délutánonként honismereti előadásokat tartottunk a környék földrajzáról, történelméről, népi hagyományairól, irodalmáról. Eddig szervezett táboraink:

1992 – Várasfenes, a Bélavár romjainak megtakarítása,

1993 – Sólyomkővár, a várrom megtakarítása,

1994 – Sólyomkővár, Jézus szíve kápolna rendbetétele,

1995 – Érábrány, a románkori templomrom kitakarítása,

1996 – Várasfenes, a Bélavár külső falainak megtakarítása,

1997 – Árpád, a Beöthy-kastély és arborétum kitakarítása,

1998 – Valkóvára, a várrom megtakarítása,

1999 – Ottomány, a Komáromy-kúria és a dendrológiai park kitakarítása,

2000 – Érsemjén, a Fráter-kúria és a dendrológiai park kitakarítása,

2001 – Rév, a temető régi síremlékeinek rendbetétele, több emlékmű környezetének megtakarítása, a Révi szoros turista útjainak karbantartása.

2003 – Gálospetri, a Fráter-kúriához tartozó arborétum kitakarítása, több, régen kihalt nemesi család régi síremlékeinek rendbetétele, a tájház udvarának és a templomkertben levő millenniumi emlékhely kitakarítása.

2004 – Élesd, a református templom melletti park előkészítése világháborús emlékmű elhelyezésére.

2005 – Szentjobb, a hajdani vár környezetének kitakarítása.

Egyesületünk 18 emléktáblát készíttetett és avatott fel.

1992-ben: a fenesi Bélavár falán,

1993-ban: Réven, a Zichy-barlang feltárásának 90. évfordulója alkalmából. Szentjobbon, a Szent Jobb tiszteletére, közösen Tempfli József megyés püspökkel, valamint Sólyomkővárának falán,

1994-ben: Réven, Márton Gabriella, Ady első váradi szerelme tiszteletére, Váradon Bíró József művészettörténész és festőművész tiszteletére, Érsemjénben Fráter Lóránd, a nótáskapitány emlékére,

1995-ben: megfogalmaztuk és megcsináltattuk a vártemplomban elhelyezett Szent László-emléktáblát,

1997-ben: Nagyváradon K. Nagy Sándor író, jogász, a helytörténeti kutatás úttörője tiszteletére. A tábla felerősítésére majd később került sor. Aradon emléktáblát avattunk Lóczy Lajos tiszteletére,

2001-ben: Csokalyon Fényes Elek halálának 125. évfordulója tiszteletére,

2002-ben: Gálospetriben emléktáblát, emlékszobát avattunk Sass Kálmán tiszteletére,

2003-ban: Réven Karl Handl, a barlang felfedezőjének tiszteletére, közösen a Pro Rév Egyesülettel,

2005-ben: Érköbölkúton ifj. Gyalókay Lajos, Zsibón, II. Rákóczi Ferenc tiszteletére, a zsibói csata emlékére,

2006-ban: Érmihályfalván Zelk Zoltán költő emlékére,

2007-ben: Erdőhegyen (Kisjenő – Arad megye), dr. Balogh Ernő egyetemi tanár tiszteletére, Nagyváradon Hegyesi Márton tiszteletére, közösen a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvánnyal.

Valamint vasárnap fogunk felavatni egy emléktáblát Érmihályfalván, Kuthy Lajos író tiszteletére, közösen a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvánnyal.

Ezek mellett minden évben számos emlékülést, koszorúzási ünnepséget és könyvbemutatót szerveztünk. Felsorolni is nehéz lenne.

Fontos megvalósításunk volt a honlapunk elkészítése, amelyet immár bárki megtekinthet a világhálón, a  címen.

Sokrétű tevékenységeink elismeréseként egyesületünk és egyes tagjaink számos kitüntetést kapott. Így egyesületünk megkapta a Pro Partium-díjat, a Podmaniczky-díjat és a Kós Károly állami díjat. Ezek mellett számos díszoklevelet, amelyeket most nem sorolok fel. 

Egyesületünk 2001-ben megalapította a Fényes Elek-díjat, amelyet azok kapnak, akik kimagasló eredményt értek el a helytörténeti kutatómunkában, történelmi örökségünk megóvásában, a honismereti nevelésben. Hét év alatt 24 tagtársunk érdemelte ki a díjat. 2005-től olyan személyiségeknek is ítéltük oda, akik saját településükön példamutató módon végezték hagyományőrző tevékenységüket, mint Balázsi József Érsemjén polgármestere, Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, Bognár Levente Arad alpolgármestere.

És most következzék az idei díjkiosztó ünnepség.

 

(Elhangzott a PBMET XIV. Konferenciáján, 2008. szeptember 5-én, Érsemjénben)



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008