|
|||||||||
Vajnár Ilona:
Homoródszentlászló hűségesen hazavár
Augusztus 9-ére meghívtak falutalálkozóra Homoródszentlászlóra, a szülőfalumba. Nagy örömmel és lelkesedéssel fogadtam a meghívást, annál is inkább, mert majdnem ötven éve távol élek szülőfalumtól. Kihalófélben lévő falucskának hittem, de kellemes csalódás ért, amikor az újjáéledés jeleit véltem felfedezni. Délután egy órára volt meghirdetve az istentisztelet, Barabási Domokos ócfalvi református lelkész hirdetett igét. A kicsi templom megtelt a helybéli és erre az alkalomra hazatért falumbeliekkel. Mindenki meghatódottan hallgatta a tiszteletes úr szívhez szóló gyönyörű, lelket melengető beszédét. Utána nővérem, a miklósfalvi Hodgyainé Székely Margit elszavalta Ady Endre Hazamegyek a falumba című versét, majd Szacsvay Éva, a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa vetítettképes előadást tartott a múzeum tulajdonában lévő, szülőfalumból és más erdélyi falvakból származó, régi lebontott templomokból megmentett tárgyakról. György Sándor, kányádi polgármester köszöntötte a részvevőket, pár szóban értékelte a Szentlászló nevű falvak találkozóit. Befejezésül ifjabb Szabadi Béla beszámolt az idén Horvátországban megrendezett Szentlászló nevű falvak találkozójáról. A falvak nevét és címereit összesítő zászló ott található a mi templomunkban is. A legvégén a nyári táborozásokra berendezett papilak udvarán találkoztunk. Étel-ital mellett, mint forrásból a tiszta víz, önkéntelenül felbuggyantak a szép emlékek, emberi sorsok elevenedtek meg dióhéjban. De az idő hamar elszaladt. Lélekben meggazdagodva magunkkal vittük a mielőbbi viszontlátás reményét.
A falu elnevezése a középkorba nyúlik vissza: a hagyomány szerint Szent László királyunk tartózkodott e helyen, ezért a reformáció előtti templomot az ő tiszteletére szentelték. 1920 és 1925 között Udvarhely vármegye Homoródi járásához, Homoródszentpál központhoz tartozott, innen a Homoród előnév. Időben visszatérek. 1448-ban jegyezték először a dombvidéki települést egy Hunyadi János féle oklevél „de Zenthlázló” névalakban. 1567-ben 9 kapuval szerepelt, 1602-ben Szent Lászlónak írták. 1614-ben 21 családfővel jegyeztetett. A hagyomány úgy tartja, hogy a településtől nyugatra levő Halovány-tető aljában a Cintoromnak nevezett helyen állhatott a középkori templom, mely a környék öt falujának (Ábránfalva, Telekfalva, Sándorfalva, Miklósfalva, Ócfalva) közös temploma volt, de földcsuszamlás áldozata lett. Új templom építésére 1796–1802 között került sor. De ez is megrongálódott és 1913-ban lebontották. Kazettás mennyezetét a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya vásárolta meg. A mai református templom 1929-ben épült. A leltárban szereplő feliratos harang 1616-ból származik, egyházi leírások szerint az Ugron család jóvoltából. 1935-ben újraöntötték mind a két harangot. Klein K. Oszkár öntötte mindkettőt. A harangok feliratai a honlapon olvashatók. 1955–1960 között egyházközpont. Ide tartozott Miklósfalva és Ábránfalva. 37 éven át Kóré Béla volt a három falu lelkésze. Ebben az időszakban éli a falu a virágkorát. 260-270-es lélekszám, 280 hektár megművelt terület, 70-80 szarvasmarha, 16 ló. Iskolájában az utolsó tanítási év 1976/77. Az 1959 őszén elindított kollektivizálás a falu lakosságának tömeges elvándorlását okozta (95%). 1991 után a nyugdíjba vonult családok egy része visszatért. 2008-ban a falu lélekszáma 39, az átlag életkor 68 év. Összesen 30 hektár területet művelnek meg. Az üres telkeket, házakat székelyudvarhelyiek vásárolják hétvégi házaknak. Örömmel tölthet el mindenkit a falu megmaradási szándéka, s fáradozása, hogy a maga során ő is fogadhassa majd a Szentlászló nevű falvak képviselőit. Létrehozták a Homoródszentlászló alapítványt is. Isten adja, hogy hallathasson még magáról az én kicsiny szülőfalum, és hűségesen várja haza szülötteit, akármilyen távolra is kerültünk tőle. vissza a kiadáshoz minden cikke FŐLAPTEST rovat összes cikke |
|||||||||
|