Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Csáki Árpád: A Wass család cegei levéltára


 

Wass Albert (1908–1998) születésének centenáriuma, a neves író ünneplése megfelelő alkalmat szolgáltat arra, hogy megemlékezzünk az egyik legrégebbi erdélyi család, a 12. század végéig oklevelek alapján visszavezethető cegei Wass család múltjáról is, illetve ismertessük Valentiny Antal (1883–1948) klasszika-filológus, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója által elkezdett és W. Kovács András, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkatársa által befejezett kutatást, amely az elmúlt évek egyik legjelentősebb erdélyi levéltári segédletét és forráskiadványát eredményezte.

W. Kovács András a korábbi években több, a család történetével kapcsolatos tanulmányt is írt, és ezeket 2005-ben angol nyelvű kötetben is összegezte (The History of the Wass de Czege Family. Hamburg, 2005.) A 2007-ben Kolozsvárott megjelent, több mint 600 oldalas, alább ismertetendő kötet a 20. század elején az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárába letétbe került, jelenleg a kolozsvári Állami Levéltárban őrzött családi levéltárat mutatja be, kiemelten kezelve az erdélyi viszonyok közt gazdag középkori (1541 előtti) okleveleket. Ez utóbbiak feldolgozását, az oklevélkivonatok elkészítését – amint arra a kötet előszavában a sorozatszerkesztő Jakó Zsigmond professzor rámutat – az 1940-es években Valentiny Antal végezte el.

Gazdag és szélesrétű forrásanyag felhasználásával a kötet külön fejezetekben foglalkozik a feltehetően dunántúli eredetű, a 12. század végén Doboka vármegyében birtokot szerzett (Cege, Szentegyed, Szentgothárt stb.) család nyolc évszázados történetével, kiemelve többek között a politikai szerepet játszó, a család birtokait gyarapítókat, így a 16. század végéről a Báthoriak idejéből Wass Györgyöt (†1594) vagy a 17. század végén naplót író Wass Pált (1657 v. 1658–1705) és Lászlót (1696–1738).

Egy újabb fejezet a család erdélyi birtokszerzéseit, birtokviszonyainak alakulását tekinti át a középkortól kezdődően egészen a II. világháború végéig, és kitér a család középkori dunántúli, és a 18. században megszerzett felső-magyarországi serkei és ajnácskői uradalmak bemutatására is. Ugyanitt az erdélyi (mezőségi) birtokokon való gazdálkodásra vonatkozóan is több adatot találunk.

A levéltár történetének bemutatása során a szerző részletesen foglalkozik a kolozsvári református kollégium egykori tanárának, Huszti Andrásnak (1700?–1755) a 18. század közepén végzett levéltárrendezésével, továbbá a levéltár őrzésével és anyagának feldolgozásával és kutatástörténetével.

A bevezető tanulmányok után kerül sor a levéltár állományainak ismertetésre, az iratok dobozonkénti, azon belől csomónkénti leírására, a fontosabb 16–17. századi köz-, illetve a 18–19. század családtörténeti iratokra való különös tekintettel. Itt kerülnek leírásra a levéltár törzsanyagába utólag bekerült, a korábbi serkei Vay uradalomra vonatkozó iratok is.

A kötet legterjedelmesebb részét az 1176–1541 közötti időszakból fennmaradt összesen 670 oklevél Valentiny Antal által készített oklevélregesztái képezik.

A Wass-levéltár 19–20. századra vonatkozó adatszegénységét a családtag Wass Ottiliának (1829– 1917), az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyik jeles támogatójának személyi levéltára pótolja. Wass Ottilia irathagyatékát, amelyet ugyancsak az Erdélyi Múzeum-Egyesület Levéltárának részét képezi, és amelyet jelenleg a kolozsvári Állami Levéltárban őriznek, Pakó László és Kovács Klára kolozsvári fiatal történészek ismertették a kötetben. Ennek révén betekintést nyerhetünk a 19. század végi – 20. század eleji erdélyi városi polgári életformába is.

A kötetet összevont név- és tárgymutató, valamint román és német nyelvű kivonat zárja. Mellékletként 11 részre osztott leszármazási tábla és 4 birtoktérkép áll az olvasó rendelkezésére.

A gondosan és szakszerűen összeállított kötet, amely az erdélyi főnemesi családi levéltárak bemutatására hat évtizeddel ezelőtt elindított sorozat 3. részét képezi, méltán remélheti a szakma elismerését, ugyanakkor a cegei Wassokéhoz ugyan nem mérhető középkori  adatgazdagságú, a Székelyföld története szempontjából azonban kiemelkedő Apor, Béldi, Lázár, Mikes, Ugron stb. családok történetének, hasonló jellegű levéltári ismertetőjének mintaképéül is szolgálhat.

A kötet elektronikus változata letölthető a  honlapról.

A Wass család cegei levéltára. Valentiny Antal oklevélkivonatait felhasználva bevezető tanulmányokkal és jegyzetekkel közzéteszi W. Kovács András. (Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára 3. sz.). Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár 2006. 601 lap. + 11 családfa és 4 térkép. ISBN (13) 978-973-8231-56-6.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008