Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Guttmann Szabolcs: Mátyás királyra emlékezve Nagyszebenben


Mátyás király és a reneszánsz

Guttmann Szabolcs:  

 

Rendhagyó helységben került bemutatásra Nagyszebenben a Bibliotheca Corviniana vándorkiállítása, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, a kolozsvári Amaryllis Társaság, a nagyszebeni Híd és Habitus Társaság szervezésében. Reneszánsz zene és tánc kísérte az eseményt a hajdani jezsuita kriptában, amit ebben az évben nyitottak meg a lelkes nagyszebeniek a kulturális rendezvények befogadására.

Valóban az újraszületés, a reneszánsz idejét éli itt a történelmi központ és benne a szórvány magyar kisebbség is. Tavaly, az Európai Kulturális Főváros státusa hatékonyan újraébresztette a hely szellemét a kultúra és a kultúrák égisze alatt. Az események alcíme a multikulturalitás, az etnikai és vallási sokszínűség volt. A szlogen, ami azt állította, hogy „a város fiatal 1191 óta” jó alibinek bizonyult a város restaurátorainak. Így a középkori vár utcái és terei valóban az események kiemelt központi szintereit jelenthették, új földalatti láthatatlan infrastruktúrával és egységesen kialakított rangos sétáló övezetekkel. Azt is mondhatnánk, hogy középkori pragmatikus logikával élt a városvezetőség amikor nem új épületekben gondolkozott, hanem a meglévők rangsorolásában és felújításában. Templomok, iskolák, dísztermek, tornatermek és nem utolsó sorban maga a városháza lett példaértékű közintézménynek kialakítva info-turist fogadó csarnokkal, kiállító és konferenciatermekkel a történelmi központ kellős közepén.

A Bibliotheca Corviniana kiállítást megnyitotta Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítészeÉrdekes volt az építészek vélemény nyilvánítása a város legjobb tíz épületét illetően. Az első nyolc mind műemlék, majd következik két kortárs új épület. Ami valószínűleg Mátyás királynak is jól esett volna tudni, az az első helyezés, ami a mai evangélikus templomot illette. A hajdani Szűz Mária préposti katolikus templom végleges kialakításában nagy segítséget jelentett Mátyás király döntése a kerci apátság tulajdonjogát illetően. Így 1474-ben a nagyszebeniek lettek a ciszterci tulajdonok örökösei. Kercen mindmáig ránk maradtak a török dúlásnak köszönhető kolostor- és templomromok, Nagyszebenben pedig elkészülhetett a préposti templom rendhagyó déli homlokzatának együttese és a nyugati kápolna, a mai ferula.

Mi lehetett ennek a döntésnek az előzménye? A kora középkor településeinek rangsorolása? Vagy a gazdasági lehetőségek kiaknázása a városépítés reprezentatív kialakításában? Vagy csak egyszerűen kiegyezés a városlakókkal, miután az önrendelkezési jogukkal visszaélve a szabadon választott királybíró és polgármester a király ellen akart lázadni, ellenben ennek fejvesztés, illetve lengyel emigráció lett a vége? Lehet mindezek együttese adta a motivációt, de ezek mellett a jó szakmaiság sem hiányzott a pénzek hasznos elköltésekkor. Az eredmény egyértelműen rendhagyó.

Erdély valamennyi településének ez az a momentuma, amikor a középkor tanulságait letisztázhatta, építészetileg pedig megformálhatta rendhagyó templomait. Ebben a sorban a nagyszebeni kivételes példa. A déli oldalhajó meghosszabbításával és emeletráépítésével, a kereszthajóval és a bejárati lábakkal, hét oromfalas ritmussal monumentális városi homlokzatot produkált. A nyugati irányba meghosszabbított templomtestet a meglévő torony kettészelte. Ennek köszönhetően ez a rész, külön helységként, funkcióként élte meg a történelmet. Volt kápolna, előtér, raktár, kőtár – ide kerültek a 19. században a templomi sírkövek megőrzés és bemutatás céljából –, 2007-ben pedig itt volt a legrégibb és legjobban csengő kamarazene terem meg kiállító terem. Ez a ferulának elkeresztelt helység a város legrangosabb templomának legrangosabb laikus tere. Egykorú a Budán kialakított Bibliotheca Corvinianával.

Az Ars Hungarica rendezvénysorozatán felléptek az oltszakadáti gyermekek is.Most pedig térjünk vissza ennek a könyvtárnak a bemutató kiállítására itt, Nagyszebenben. A hajdani jezsuita kripta is sok mindent látott és hallott az 1734-es elkészülte óta. Volt temetkezési hely és kápolna, zöldséges lerakat és iskolai könyvraktár, karbantartó műhely és műszaki pince a templom központi fűtésének kialakításához… Több éves latolgatás után, sikeres döntésnek mondható az egyház részéről a helység kulturális hasznosítása. A rávaló összegyűjtésében a civil szférának mondható köszönet, és nem utolsó sorban a Habitus Társaságnak, akik vállalták a kutatási, tervezési és kivitelezési munkák lebonyolítását. A hozzávetőlegesen 450 nm-es  altemplom hajdani bejáratát – a templom főhajójából – még a 19. század átalakította a mai Kis piac felöli lépcsőházzal. Ezt az állapotot konzerválta a felújítás, kiemelve ebből a lépcsőből a reneszánsz és kora barokk köveket. A hajdani sírkő maradványokkal elkészült a hely történetének lapidáriuma. A műszaki kialakítás is rendhagyó, a templom fűtésének vezetékei eltűntek az enteriőrből, a kulturális stúdióhoz elkészültek a szükséges mellékhelységek, a falfelületek, boltozatok bemutatása és kivilágítása egyedi.

A bukaresti Lyceum Consort régizene együttesA hely újraéledt 2008-ban. Megemlékezni Mátyás király hagyatékéra ebben az évben többszörösen is biztató a hely szellemének felélesztésében: a város él a reneszánsz tapasztalatok tanulságaival, itt örvendhettünk a megfaragott köveknek, belső enteriőrnek, muzsikának, táncnak sőt még a gasztronómiai különlegességeknek is, a tömbmagyarságot képviselő kulturális szervezetekkel, intézményekkel és nem utolsó sorban a nagyszebeni érdeklődőkkel együtt. Ebben a körben lassan hagyománnyá formálódik a 2006-ban elkezdődött Ars Hungarica helyi eseménysorozat, ami 2007-ben egy hetes, idén pedig három naposra zsugorodott. Ennek jelképes záró eseménye volt a Bibliotheca Corviniana vándorkiállítás bemutatása. Reméljük, ezzel a gazdag hagyománnyal a jövőben is még sokszor együtt ünnepelhetünk.

 

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008