|
|||||||||
Forró Miklós:
Kettős tárlat
2008. július 21-én a székelyudvarhelyi városi könyvtárban került sor Beley Vild Emőke keramikus és Timár Károly grafikus közös tárlatának a megnyitójára. A tárlatot Szabó Károly, a könyvtár igazgatója nyitotta meg, majd rövid művészeti műsor tette ünnepélyesebbé az alkalmat, melynek keretében Hadnagy Kamilla és Deák Szidónia zenetanárok barokk duója, valamint Vild Olga előadóművész szavalata szórakoztatta a szép számban megjelent közönséget. Ezt követően megtekinthettük a tárlat gazdag és rendkívül színes anyagát: kisplasztikákat, kerámiákat és festményeket. Sikerült néhány sor erejéig az alkotókkal is elbeszélgetni, életről, pályáról. – Hogyan is jött össze ez a kiállítás – szegeztem a kérdést Beley Vild Emőkének. – Három éve veszek részt a gyimesfelsőloki képzőművészeti táborban, ott beszéltük meg a tábor szervezőjével, Timár Károllyal, hogy jó volna nyélbe ütni egy közös tárlatot. – S talán nem véletlen, hogy erre pont Székelyudvarhelyen került sor. – Így igaz, hiszen itt nőttem fel, 1974-ben születtem Maroshévizen, de már 1977-ben szüleim ide költöztek. – Az első közeledés a képzőművészet felé. – Már az általános iskolában, zenét tanultam, de mindig a rajz vonzott, nővérem, képzőművészetet tanult, én 1995-től kezdtem rajzot tanulni. – És Magyarországra kerültél. – Igen, Budapesten elvégeztem egy lakberendezési iskolát, és 2002-től kezdtem el komolyabban foglalkozni a kerámiával. – Egy kivételes alkalomban is részed lehetett. – Megismerkedtem a világszerte híres és ismert kerámiaművésszel, Kovács Margittal, nagyon sokat tanultam tőle. – S a kiállítások. – 2005-ben kezdődtek, alkotásaim, munkáim megismerhették Franciaországban, Németországban és most itt Romániában is. – Munkáid raku technikával készülnek. Mondj néhány szót a rakuról. – A raku 16. századbeli japán technika, amit a parasztok használtak gyors és olcsó fazakak elkészítésére. A kész fazekat kiégetik 980C fokon, utána kap egy mázat, majd egy óra alatt újból kiégetik 1000C fokon, a kiégetett forró edényeket papírba teszik, ami a nagy forróságtól meggyúl, így a máz színei megélénkülnek. – Végül hadd mondjuk el, hogy Franciaországban élsz, egy Croix nevű falucskában. Mik a terveid? – Minél többet szeretnék dolgozni és kiállítani. Timár Károly 1958-ban született Gyimesfelsőlokon, ma is ott él és alkot. – Mikor kezdtél el rajzolni, festegetni. – Ha jól belegondolok, mintegy húsz esztendeje. – S kiállítani? – Úgy emlékszem, hogy ugyanakkor. – Hol, merre? – Magyarországon, az egykori Jugoszláviában, Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban és természetesen itthon. – A kedvelt technika? – A vegyes technika, az itt látható munkák is ezzel készültek. – Legkedveltebb tematika? – A vidéki emberek élete, a lovak. – A tábor? – Tíz éve szervezem a gyimesfelsőloki alkotótábort, Lépések színekben és formákban név alatt, ahol megfordultak művészek Franciaországból, Magyarországról, Horvátországból, Japánból. Romániából: Nagyváradról, Besztercéről, Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából. A tábornak állandó tárlata van, egy szép tájháza. – Legközelebb hol láthatják alkotásaidat? – A magyarországi Tiszakécskén. – Köszönöm a beszélgetést. vissza a kiadáshoz minden cikke FŐLAPTEST rovat összes cikke |
|||||||||
|