magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Czoguly Ildikó: A homoródkarácsonyfalvi unitárius templom falképei


 

(Szent László-legenda, Jézus születése, Három királyok hódolata)

 

Szülőfalum, a homoródkarácsonyfalvi unitárius templom freskóit 2006-ban tárták fel, alig ismerik kulturális, művészettörténeti jelentőségüket. A faluról is csak kevesen hallottak, bár immár hozzáférhető a világhálón is sok minden róla (www.homorodkaracsonyfalva.eu).

 

A faluról

Kihallgatás, megáldásHomoródkarácsonyfalva Hargita megyében 530 méter magason, a Kis-Homoród völgyében, Homoródalmás és Oklánd között fekszik. Keleten a Rika-hegység, nyugaton a két Homoród vízválasztója határolja.

Szelídgesztenye ligete egyedülálló a Székelyföldön. A századfordulón Ürmösi Sándor festőművész kezdeményezésére a falutól Oklánd felé 800 m-re épült meg a Dungó-fürdő nevű fürdőtelep, melyet 2007-ben újraépítettek.

Karácsonyfalva első két említése a pápai tizedjegyzékekből ismert 1333-ból és 1334-ból: villa Karachni, illetve villa Karasun néven. Murádin László szerint a Karácson nevű személynévből és a -falva összetételből származik a falu neve.

A mára körülbelül 500 lelket számláló falu többnyire mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik.

 

Az unitárius műemléktemplom rövid építéstörténete

A templom korai építéstörténetéről nincsenek fennmaradt adatok, de Udvarhelyszéken egyedülállóan megőrizte későromán jellegét, szentélyét, téralakítását. A művészettörténeti szakirodalom építésének korát a 13. század második felére teszi. Plébániaként már az 1333-as pápai tizedjegyzékben is szerepel.

Csatajelenet, birkózásA középkorban csak kapuval és toronnyal gazdagodott. Déli kapujának kialakítására és ablakainak első bővítésére a 15. században kerülhetett sor. A hajó falképei közül a második periódus során festett falképek készültek ekkor. Robusztus tornyának építésekor készült az Agnus Dei domborművel díszített nyugati kapu, a rajta olvasható évszám alapján 1496-ban. A torony egyik északi ablakába rovásírásos követ falaztak be. Lehetséges, hogy a hajó északi falán feltárt freskók közül a Három királyok hódolata és a szentély kifestése is ekkor készült. Bővebben erről lásd  Szombathelyi Gyula: A homoródkarácsonyfalvi unitárius templom. Székelyudvarhely, 2008.)

A falu lakossága 1568 körül tért unitárius hitre. 1752-ben készítették a kazettás famennyezetet. 1768-ban fegyveres harc bontakozott ki a templomot visszavenni akaró katolikusokkal, amelynek halálos áldozata is volt. 1783-ban az unitáriusok új templomot építettek a katolikusoknak.

A ma is meglévő legrégebbi harang öntésére 1791-ben került sor. 1853-ban az északi falba nagyméretű új ablakot vágtak, ezért hiányzik ma a freskó egyik jelenete.

Orbán Balázs A Székelyföld leírásában említést tesz a falképekről, de elhelyezkedésére és ábrázolására nem tér ki. 1964-ben a villany bevezetésekor az északi falon szín- és festéknyomokat figyeltek meg. Az 1973-as templomjavítás idején is megfigyeltek falképeket a hajó északi falán, viszont nagyobb léptékű szondázó kutatásra 2005 nyarán került sor.

 

A freskó feltárása

Kivonulás és csatajelenet1998-ban az Erdélyi falképek és festett faberendezéseket felmérő program keretén belül nyitottak szondát a restaurátorok, ahol egy királyszent arca került felszínre. 2005 nyarán a tervezett belső felújítást megelőzően kiderült, hogy a szentély teljes felülete is festett, és a hajó északi falán több, különböző korból és kéztől származó képszalag található. Az hajó északi falán található freskók feltárására 2006 áprilisának első hetében került sor. A munkálatokat a budapesti bejegyzésű Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány finanszírozza. „Az egyház, az alapítvány és a restaurátorok között létrejött szerződés alapján dolgozunk, a tízmillió forintra rúgó költségeket a DonaDöne budapesti és a Fenestella illyefalvi cég, illetve Nobilis Kristóf adományából fedezzük” – mondta az MTV Kárpáti Krónika műsorvezetőjének Szombathelyi Gyula, az alapítvány elnöke.

Lángi József restaurátor szerint a legkorábbi falkép a 14. század első felében készült, további kifestésekre a 14-15. század fordulóján kerülhetett sor, szerzőjük eddig ismeretlen.

 

A falképek bemutatása

Üldözés, birkózás SztmártonLángi József székesfehérvári restaurátor szerint a templom északi falán a Szent László- legenda hét jelenetben tárul elénk. Az első a királyi kihallgatás, aztán az a jelenet következik, amikor a hadba vonuló László királyt megáldja a váradi püspök. A harmadik a lovas ütközet a magyar és a kun sereg között, aztán a menekülő kun lányrabló lován hátrafordulva lövi ki nyílvesszőjét a sebezhetetlen Lászlóra, majd az elrabolt lány Szent László segítségére siet, s László király szekercéjével elvágja a kun lábát. Az utolsóelőtti jelenetben László király a megsebesített pogányt hajánál fogva tartja, a megmentett leány pedig lesújt a király kardjával a kun nyakára. A végén megpihennek a fa alatt.  Szent László-képek alatti festmények minden bizonynyal korábbiak, Jézus születését, talán Szent Ilonát és három királyok hódolatát ábrázolják.

A legkorábbinak a szószék felett található, Jézus születését ábrázoló falképet vélik (14. század eleje). A képmező alsó része a nedvesedés miatt károsodott, de az ábrázolás szempontjából fontosnak tekinthető részletek jó állapotban maradtak ránk. Az alkotó csak fent zárta le tárcsamotívumokkal a képmezőt, oldalt csupán egy vörös vonal képezi a keretet. Középen stilizált istálló, míg a jobb felső sarokban a jászolnál álló szamár és ökör látható. Bal oldalon a két dicsfényes nőalak a ruhátlan gyermek Jézust mosdatja egy dézsában (lásd 6. kép)

Újabb kifestésre a 14-15. század fordulóján kerülhetett sor. Ekkor 11,6 m hosszúságban és majd 2 m szélességben ábrázolták Szent László kerlési csatáját (1068), amely mára Szent László-legendaként vonult be a köztudatba.

Fent és lent széles keretornamentika zárja a képmezőt, de azon belül szürke sávokkal több részre van osztva a felület.

Birkózás és a kun megöléseA legenda a nyugati falnál mostanra két kikopott jelenettel, a ritkán ábrázolt kihallgatással és a váradi püspök áldásával indul (lásd 1. kép). Ezt követően a kivonulás és a csatajelenet következik (2. kép). Sajnos, az 1853-ban nyitott ablak elvágja az üldözési jelenetet, ahol Szent László alakja teljesen elveszett, csupán a menekülő kunt átjáró lándzsája látható az ablaktól keletre. A birkózás és a kun lefejezése csaknem teljes épségében maradt fenn (3., 4. kép). Az utolsó, pihenési jelenet eltér az ismert Szent László legendáktól, sérülései miatt viszont nehezen értelmezhető. A fekvő szent mellett egy buzogányt tartó, mintegy a király álmát őrző katona is megjelenik (4. kép).

A falkép színeinek intenzitása alig változott az évszázadok során, dominánsak a kék, vörös és a sárga színek. A templomban más falfelületen nem találtak a Szent László-legenda rétegeivel megegyező felületet.

Az utolsó középkori kifestésre a feltételezések szerint az 1496-ban történt toronyépítéskor kerülhetett sor. E korszak belső falképei közül teljes felületen eddig csak a hajóban találhatót tárták fel, amely a Három királyok hódolatát és Szent Ilona császárnőt ábrázolja (5. kép). 

 

Homoródszentmártoni és gelencei párhuzamok

A ritkán ábrázolt kihallgatás-jelenethez hasonlót László Gyula kutatásai szerint csak Gelencén és az elpusztult homoródszentmártoni freskón szemlélhetünk. Mivel a homorószentmártoni unitárius templomot lebontották, és 1888-89-ben újat építettek helyette, az egyezéseket a Néprajzi Múzeumban őrzött, Huszka József által készített akvarellmásolat alapján figyelhetjük meg (7. kép).

Három királyok hódolataA homoródszentmártoni freskó kivonulási jelenetében is megfigyelhetjük ugyanazt a Szent László viseletéhez hasonló öltözetű katonát, amelyet a karácsonyfalvi falképen (8. kép).

A csatajelenetben a művész pontosan ismétli a Homoródszentmártonban megfestett jelenetet. A lovak lábai alatt több levágott, vérző kun fekszik, ami szintén egyezést mutat (8. kép).

A lefejezés jelenete megegyezik mindkét emléken, a pihenési jelenet viszont eltér az eddig ismert Szent László legendáktól.

A fentiek alapján a restaurátorok úgy vélik, hogy a homoródkarácsonyfalvi falképek ugyanannak a mesternek a munkái, aki Homoródszentmártonban is dolgozott. Nagyon sok hasonlóság figyelhető meg a gelencei freskóval is, de itt arra gondoltak, hogy csak a műhely lehetett azonos, mivel apró, de fontos részletek kidolgozottságában eltérés mutatkozik. Ezen feltételezések igazolása viszont alapos művészettörténeti, restaurátori és laboratóriumi kutatásokat igényel, amely a szerző beazonosításához is közelebb vihetne.

 

Becsüljük meg értékeinket!

A fenti bemutató alapján meggyőződhettünk, hogy a homoródkarácsonyfalvi freskó valóban jelentős kulturális érték, érdemes ezt tudatosítani az emberekben, főleg a falu lakosaira gondolok, hogy legyenek tudatában templomuk szépségének, értékeinek, legyenek büszkék rá, valamint járuljanak hozza a megőrzéséhez.

Lángi József restaurátor a Kárpáti Krónikának adott interjújában megerősíti a freskó egyediségét, különlegességét: „Az a megdöbbentő, hogy hihetetlen friss és nagyon eleven színei vannak, olyan mintha ma festették volna, majdnem azzal a színpompával láthatjuk, mint a középkori szemlélő is, a különlegessége pedig az, hogy a legendának vannak variánsai, itt egy ilyen különleges és ritka variáns található, ahol Szent László váradi elindulása előtt, van egy jelenet, amit többen kihallgatásnak neveznek.”

Kivonulás, csatajelenet SztmártonKiemelve kulturális és művészettörténeti értékét a Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma 2006-ban a Bartók Béla-emlékdíjjal tüntette ki Homoródkarácsonyfalva unitárius templomát a Szent László freskóért.

A kulturális értékek tudatosításának számos módja ismeretes és lehetséges. Jelen esetben érdemes lenne több kiadványban, erdélyi folyóiratokban, napilapokban is kiemelni a freskó kulturális és művészettörténeti értékét. Az iskolákban a magyar órákon, vagy osztályfőnöki órán is lehetne ismertetni, kirándulásokon útba ejteni, bemutatni a diákoknak. Fontos lenne értékvédő programokba is bevonni, prospektusokat megjelentetni róla. Egy másik lehetőség lenne a művészettörténet szakos egyetemi hallgatók figyelmét felhívni ezen értékre, valamint felkínálni a lehetőséget a kutatásra (pl. a festő beazonosítása, további hasonlóságok és különbségek felfedezése a gelencei falképpel kapcsolatosan). Úgy vélem, hogy így nem maradna a köztudat számára ismeretlen és elhanyagolt a homoródkarácsonyfalvi freskó.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
GALÉRIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008