Művelődés

Székely Kriszta. Az újságírói hivatás nemcsak szakmai tudást, képességeket igényel, hanem erkölcsi bátorságot, kiegyensúlyozottságot és józan ítélő erőt is. Olyan kvalitások ezek, amelyek hozzáadódnak az újságíró szakmai tudásához, annak sugárzó erőt és hitelességet biztosítanak.

Székely Kriszta, a Spectator-díj idei kitüntetettje kétségtelenül ilyen szintézist teremtett meg neve körül, hivatása színterén, a Szabadság hasábjain.

1990 novemberében került a kolozsvári Szabadsághoz, korrektorként, majd – két év után – riporterként folytatta munkáját. Az alulról kezdő újságírók tipikus pályáját futotta be, ami az ő esetében az újságírói alázat iskolája is volt. Végigjárta a szerkesztőségi ranglétrát a redakció üdvöskéje szereptől a politikai rovatvezetőig. Közben elvégezte a magyar–angol szakot a Babeš–Bolyai Tudományegyetemen, ahol 1996-ban szerzett diplomát. 2003-tól elsősorban a publicisztikára összpontosított, hat éve a Szabadság Vélemény oldalának szerkesztése is az ő felelőssége.

A politikai publicisztika, amelynek Székely Kriszta mértékadó művelője és koncepciózus szerkesztője, azon műfajok közé tartozik, amelyeknek a jelentősége és felelőssége az erdélyi közéletben folyamatosan növekedett a kilencvenes évek óta.

Mi e súlyában-hatásában növekvő, befelé pedig differenciálódó műfajnak a sarkalló kontextusa? Több tényezőt is említhetünk, amelyek az elmúlt évek során komplexebb szerepfelfogásra, árnyalóbb-elemzőbb megközelítésre késztették a politikai kommentár színvonalas hazai művelőit.

Az egyik a demokratikus attitűd megszilárdulása a közvéleményben. Az erdélyi magyarság is immár úgy tekint a vélemények, alternatívák pluralizmusára, mint a fejlődés erőforrására, mint előrelépésünk zálogára, annak ellenére, hogy az ennek megfelelő erdélyi politikai szerkezetet ez idő szerint még nem sikerült kialakítanunk. De e felfogás megerősödött a politikai publicisztikában, és sok újságíró és elemző – köztük díjazottunk – tudatosan is az alternatívák és a plurális lehetőségek nézőpontjából vizsgálja az erdélyi magyar politikát.

Hatással volt erre a műfaji érésre a román és a magyar politikai újságírás és publicisztika professzionalizálódása. Különösen a tematikai érintkezés volt fontos, hiszen az erdélyi magyar publicistának elsősorban olyan politikai kérdésekről kell írnia, amelyek a román politikai élet – erdélyi magyarság – magyarországi politika háromszögében jelennek meg, következésképpen követnie kell azt véleményteret, amely ebben a háromszögben folyamatosan képződik, azaz: olvasnia kell a mértékadó román és magyarországi publicistákat is.

Végül: megjelent a médiapolitológia és a szakmai politikai elemzés, azaz megjelentek a publicisztikában az immár szakmailag képzett politológusok és kommunikációs szakemberek. Az ő fellépésük is hatással volt a hagyományos újságírás felől érkező publicistákra.

Székely Kriszta, az EMKE idei Spectator-díjazottja kétségtelenül azok közé tartozik, akik e változásokkal tudatosan is számot vetettek, és e tudatosság publicisztikai munkásságának külön értéke. Ezért helye méltán van ott a Spectator-díj eddigi rangos kitüntetettéi mellett.