Művelődés

Ez a kiállítás lehetővé teszi, hogy a mindennapi élet apró emlékein keresztül benyomást szerezzünk arról, milyen lehetett Fiume abban a rövid és virágzó korszakban, amikor a magyar jelenlét is belevegyült ennek a városnak olasz–horvát kultúrájába. Sokat elmondanak ezek a mi hozzájárulásunkról, amelyre büszkék lehetünk, s amelyhez nem fűződik egyik népnek sem keserű emléke. A kiállítás nyújtotta benyomásokkal és ismeretekkel felfedezhetünk egy olyan pontot egykor közös hazánk térképén, amelyet minden érdekelt felszabadultan szerethet. Végül is ilyen pontokkal kellene megtelnie az Adriától a Kárpátokig terjedő térnek.  

Skultéty Csaba szerző Fiume magyar emlékezete című kiállítása katalógusának bevezető részéhez írt polgármesteri szövegtervezet szerint Fiume (hor­vá­tul Rije­ka) Városa nemcsak Közép-Európában, de a magyar közjog és kultúra történetében is különleges helyet foglal el. A magyarok fokozott érdeklődése Fiume iránt 1775 után kezdődik, amikor II. József császár és Mária Terézia császárnő meghozzák döntésüket Fiume Magyarországnak történő adományozásáról. A Város éppen a magyar vezetés alatt működő Kormányzóság létrehozásával (1776) lépett a gazdasági fellendülés útjára. Fiume ekkortájt nőtte ki magát kereskedelmi és ipari várossá, bekerült a tíz legnagyobb európai kikötő sorába, olyan kozmopolita csomóponttá vált, melyben a nyelvek sokaságának használata és a különböző kultúrák találkozása a jellemző. Egy francia útikönyv­író akkoriban tett megfogalmazása szerint Fiuméről azt állította, szavait idézve, hogy „olyan magyar város melyben olaszul beszélő horvátok élnek!” 

Csakhogy, egyes fiumeiek is hozzájárultak a magyar kereskedelem és gazdaság fellendülésének sikeréhez. A fiumei kereskedők egy csoportja már 1791-ben több ambiciózus javaslatot továbbít a pozsonyi magyar országgyűlésnek Fiumét, a magyar tájakkal összekötő útvonalak fejlesztése, a kereskedelem és kivitel, a kereskedelmi társaságok fejlesztése és az első fiumei bank alapítása ügyében. Egyike a minden idők legsikeresebb fiumei kereskedőknek és vállalkozóknak Adamich András Lajos a magyar országgyűlés képviselője volt, a magyar gazdasági bizottság egyik legtekintélyesebb tagja, kiváló barátja a gazdaságot és kultúrát megújító Széchenyi Istvánnak.  

A szilárd gazdasági kötődések mellett, kulturális kapcsolatokra és ötvöződésére utaló számos példa létezik. A 19. század kezdetétől napjainkig, mondhatni Császár Ferenctől az első magyar értelmiségitől, aki már a század harmincas éveitől elsőként oktatja a fiumei gimnáziumban a magyar nyelvet, egészen Fried Ilonáig, aki a 21. század küszöbén szorgalmasan kutatja a fiumei történelem kimeríthetetlen témáit! 

 Fiume szülötteinek sokasága képezte magát Budapesten a 20. század elején, köztük Romolo Venucci és Ladislao de Gauss festőművészek, akikre erőteljes hatással volt a budapesti avantgárd művészeti légkör.  

Népeink, a két nép közti szoros kapcsolatok ápolásának felélénkülése különösen az elmúlt húsz évhez köthető. Fiume városa az elmúlt esztendőkben erőfeszítéseket tesz a gazdasági kapcsolatok felgyorsítása érdekében, de megújultak és szorosabbá fűződtek a fiumei intézményeknek a magyar intézményekkel kialakított kulturális kapcsolatai is. A Magyar Állami Levéltár Budapesten jelenleg is kimeríthetetlen tárháza a fiumei történelem kutatásának. Fiume Városi Múzeuma munkatársai sorába bevonja a tekintélyes magyar értelmiségieket is – a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Állami Levéltár történészeit, levéltárosait, könyvtárosait, muzeológusait, valamint a budapesti Közlekedési Múzeum szakembereit, ahol a Fiumei Városi Múzeum muzeológusai fiumei kikötőről szóló jelentős kiállítást rendeztek (2002). 

2004-ben került sor egy tudományos tanácskozásra Fiume és a magyar kultúra címmel, melynek védnökségét a Város vállalta fel. A rendezvény több magyar tudóst és a fiumei Bölcsészettudományi Kar Kroatisztika Tanszékének tanárait gyűjtötte egybe.  

A magyar kulturális műsorok vendégszereplése közül Fiuméban ki kell emelni számos magyar színtársulat bemutatkozását a Kisszínházak Nemzetközi Fesztiválja keretében, továbbá magyar művészek részvételét a Quadrilaterále Biennállé tekintélyes rendezvényein, melynek szervező házigazdája a fiu­mei Kortársművészeti Múzeum.  

A magyar kulturális identitás megjelenítéséhez Fiuméban három, a városban aktív, magyar nemzeti kisebbségi egyesület járul hozzá. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a városnak a Csepellel fenntartott, hosszú évekre visszatekintő és gyümölcsöző testvérvárosi kapcsolata, mely kapcsolatok egyre közelibbek és sikeresebbek.

Reményeink szerint a gazdasági és kulturális kapcsolataink tovább bővülnek. Meggyőződésünk, hogy az egyre fejlettebb párbeszédnek köszönhetően, a történelmi kötődéseken túl ugyanúgy összekötnek minket a közös érdekek, valamint, hogy a fiu­me­iek és magyar partnereik előtt álló kapcsolatai több mint jó üzleti távlatokkal kecsegtetnek.

Szeretnénk, ha a jelen – Fiume magyar emlékezete – kiállítás, nem pusztán a két nép tagjai személyes sorsának a városban kialakult egybefonódó kapcsolataira való emlékezés lenne, amely a maga életrajzának lapjain a történelem sokszínűségének tobzódását jegyezte fel, hanem alapja is a barátság folytatásának egy egyesült Európában, melyhez Horvátország is és Fiume városa is hozzátartozik. Végtére is, Ciceró minket arra tanított, hogy: Sine amicitia vita est nulla.