Művelődés

„Köl­té­szet, fes­té­szet és tánc. Ura­im, mind­ez

nem más, mint a gyö­nyö­rű ter­mé­szet pon­tos má­sa

– vagy leg­alább­is an­nak kel­le­ne len­nie.” 

Jean-Georges Noverre

(1727–1810)

A Tánc Vi­lág­nap­já­nak nem­zet­kö­zi megünnep­lé­sé­ről 1982-ben ho­zott ha­tá­ro­za­tot az UNESCO égi­sze alatt működő Nem­zet­kö­zi Szín­ház In­té­zet (ITI – UNESCO). Jean-Georges Noverre, a klasszi­kus ba­lett ala­pí­tó­já­nak tekinthető ne­ves fran­cia tánc­mes­ter szü­­le­tés­nap­já­hoz, az­az áp­ri­lis 29-hez kö­tött em­lék­na­pot az­óta ün­nep­li a vi­lág tán­cos kö­zös­sé­ge, tánc­ked­velő kö­zön­sé­ge. Ke­vés­bé Er­dély­ben, ahol 2005-ben a Bo­gáncs – Zur­bo­ló Egye­sü­let ta­lán elsőként szer­ve­zett Ko­lozs­vá­ron egy egész na­pos, különböző tán­cos mű­fa­jo­kat be­mu­ta­tó ren­dez­vényt a Tran­zit Ház­ban, Er­dé­lyi tánc­ha­gyo­má­nyok és a tánc nem­zet­kö­zi vi­lág­nap­ja cím­mel. Az­óta ez az er­dé­lyi, elsősorban ma­gyar tánc­­ha­gyo­má­nyok sa­já­tos­sá­ga­it ki­hang­sú­lyo­zó ese­mény évről-évre bővült, tar­ta­lom­ban és minőségben egy­aránt gaz­da­go­dott. Így 2009. áp­ri­lis 28–30. kö­zött si­ke­rült egy há­rom­na­pos tánc­mű­vé­sze­ti prog­ram ke­re­té­ben különböző for­mák­ban (tu­do­má­nyos ülés­szak, táncelőadások, tánc­ház és tánc­fil­mek ve­tí­té­se) be­mu­tat­ni a különböző mű­faj­ok ha­zai re­cep­ci­ó­ját az er­dé­lyi tánc­ha­gyo­má­nyok tük­ré­ben. Ugyan­ak­kor ez a hi­ány­pót­ló ren­dez­vény elsősorban a nép­tánc és a kor­társ tánc­for­mák kö­zöt­ti kap­cso­la­to­kon ke­resz­tül pró­bál rend­sze­res fó­ru­ma len­ni a je­len­leg még gye­rek­cipőben já­ró er­dé­lyi ma­gyar tánc­szak­má­nak.

Az idei prog­ram egy rend­ha­gyó tu­do­má­nyos ülés­szak­kal kezdődött: a ko­lozs­vá­ri szék­he­lyű Nem­ze­ti Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet (NKI) és a Tran­zit Ala­pít­vány szer­ve­zé­sé­ben létrejövő Az er­dé­lyi ma­gyar tánc­mű­vé­szet és tánc­tu­do­mány az ez­red­for­du­lón cí­mű kon­fe­ren­cia az első ilyen jel­le­gű tu­do­má­nyos ér­te­kez­let­nek szá­mí­tott Er­dély­ben. Ezt a tényt hang­sú­lyoz­ta töb­bek kö­zött Hor­váth Ist­ván, az NKI el­nö­ke és Dá­né Ti­bor Kál­mán, az EMKE el­nö­ke is az ülés­szak rész­vevőinek kö­szön­té­sé­ben.

A kon­fe­ren­cia két ülés­szak­ban zaj­lott. A délelőtti előadók ar­ra a kér­dés­re ke­res­ték a vá­laszt, hogy lé­te­zik-e, egy­ál­ta­lán be­szél­he­tünk-e er­dé­lyi ma­gyar tánc­művészetről? Ismertető, amo­lyan helyzetjelentő elő­a­dá­sok han­goz­tak el érin­tett ha­zai szakemberektől. Las­kay Adrienne (Mű­tán­cok az er­dé­lyi szín­pad­o­kon) a klasszi­kus ba­lett és szín­pa­di tánc­mű­vé­szet er­dé­lyi meg­ho­no­so­dá­sá­ról, Ju­hász Csil­la (Re­ne­szánsz teg­nap és ma) a 90-es évek­ben in­du­ló re­ne­szánsz tánc­moz­ga­lom­ról, De­ák Gyu­la (A nép­tánc­tól a tánc­szín­há­zig) a nép­tánc, Uray Pé­ter (A moz­gás­szín­ház, mint a szín­há­zi meg­úju­lás le­het­sé­ges te­rü­le­te. Az M Stú­dió, Er­dély első hi­va­tá­sos moz­gás­szín­há­zi tár­su­la­ta), va­la­mint Ke­le­men Kin­ga és Sinkó Fe­renc (Kon­takt imp­ro­vi­zá­ció: elő­a­dó­mű­vé­szet vs. élet­for­ma) a kor­társ moz­gás­mű­vé­szet hely­ze­té­ről ér­te­ke­zett. Mind­ezt Könczei Cson­gor vi­ta­in­dí­tó és egy­ben össze­fog­la­ló jel­le­gű előadása kö­vet­te a je­len­le­gi er­dé­lyi tánc­mű­vé­sze­ti helyzetről, amely érin­tet­te ma­gyar anya­nyel­vű tánc­mű­vé­sze­ti ok­ta­tás prob­lé­má­ját is (Ja­vas­lat a ro­má­ni­ai ma­gyar in­téz­mé­nye­sí­tett tánc­mű­vé­sze­ti ok­ta­tás be­ve­ze­té­sé­re). A fel­ve­tett prob­lé­mák egy­fé­le meg­ol­dá­sá­ról Gáspárik At­ti­la rek­tor be­szélt (A ma­ros­vá­sár­he­lyi Szín­ház­mű­vé­sze­ti Egye­­tem új tánc­­mű­vé­sze­ti szak­irá­nyá­ról), majd az ál­ta­lam fel­ve­tett kérdésekről vi­ta kö­vet­ke­zett, ahol fel­kért hoz­zá­szó­ló volt Fügedi Já­nos (a bu­da­pes­ti Tánc­mű­vé­sze­ti Főiskola ta­ná­ra), Szép Gyu­la (az RMDSZ kul­tu­rá­lis al­el­nö­ke) és Szőke Ist­ván (a ma­ros­vá­sár­he­lyi Szín­ház­mű­vé­sze­ti Egye­tem moz­gás­mű­vé­sze­ti ta­ná­ra).

A dél­utá­ni ülés­sza­kon a 20. szá­za­di ma­gyar tánc­ku­ta­tás er­dé­lyi vo­nat­ko­zá­sú eredményeiről tar­tot­tak előadásokat az MTA Ze­ne­tu­do­má­nyi In­té­zet mun­ka­tár­sai a Tran­zit Ház­ban. Pá­vai Ist­ván az er­dé­lyi né­pi tánc­ze­ne ku­ta­tá­sá­ról ér­te­ke­zett a 19. szá­za­di előz­mé­nyek­től nap­ja­in­kig, Ka­rá­csony Zol­tán a ko­rai er­dé­lyi fil­mes tánc­gyűj­té­sek kri­ti­kai át­te­kin­té­sé­re vál­lal­ko­zott a kezdetektől 1963-ig, Pálfy Gyu­la egy ve­gyes la­kos­sá­gú er­dé­lyi fa­lu, Gerendkeresztúr tán­ca­it ele­mez­te, Fel­föl­di Lász­ló az el­múlt év­ti­ze­dek ma­­gyar néptánckutatásában, a tánc­ok­ta­tás­ban és a hagyo­mány­őrzésben jelentkező mo­der­ni­zá­ci­ós tö­rek­vé­sek­ről be­szélt, Fügedi Já­nos a notáció sze­re­pé­nek fon­tos­sá­gát hang­sú­lyoz­ta a tánc tu­do­má­nyos fel­dol­go­zá­sá­ban.

A tu­do­má­nyos ülés­szak záróelőadását Könczei Csil­la tar­tot­ta, aki­nek A hal­va szü­le­tett har­ma­dik iker­test­vér. Nyil­vá­nos be­széd a nemlétező ro­má­ni­ai ma­gyar tánc­ku­ta­tás­ról a hat­va­nas-nyolc­va­nas évek­ben – A tánc­ku­ta­tás esé­lyei a mai Ro­má­ni­á­ban – vi­ta­in­dí­tó előadását egy ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­tés kö­vet­te, Fosz­tó Lász­ló mo­de­rá­lá­sá­val. A tu­do­má­nyos ülés­sza­kot könyv­be­mu­ta­tó zár­ta. Könczei Csil­la Tánc­el­mé­le­ti írá­sok. Writings in Dance Theory (1987–2002) cí­mű kö­te­tét Fügedi Já­nos mél­tat­ta, mint az első ilyen jel­le­gű er­dé­lyi ma­gyar nyel­vű mun­kát.

A kon­fe­ren­cia főszervezőjeként nagy öröm szá­mom­ra, hogy a ko­lozs­vá­ri Művelődés fo­lyó­irat te­ret ad az el­hang­zó előadások pub­li­ká­lá­sá­nak, mi­vel úgy ér­zem, a szak­mán és a tu­do­má­nyon kí­vül igen­csak közművelődési kér­dés is a ha­zai ma­gyar tánc­mű­vé­szet hely­ze­te. Saj­nos, ob­jek­tív okok mi­att (lap­zár­tá­ig nem ér­ke­zett meg min­den el­hang­zó előadás szer­kesz­tett vál­to­za­ta) a je­len össze­ál­lí­tás­ból több ér­de­kes és ér­té­kes gon­do­la­to­kat tar­tal­ma­zó ta­nul­mány hi­ány­zik, de re­mél­jük, hogy a Nem­ze­ti Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet ál­tal ter­ve­zett kon­fe­ren­cia­kö­tet már a tel­jes anya­got tar­tal­maz­ni fog­ja.