Művelődés

A XII. INCITATO MŰVÉSZTELEP

A kézdivásárhelyi Incitato fogathajtó sportklub, a bálványosi Daragus Kft. és a szőrcsei Agroinvest Rt. az idén a Bálványoson szervezte meg a lóravaló képzőművészek táborát. Az 1990-ben Magyarországról visszatelepített (a 19. század elején gróf Bethlen Pál erdélyi ménesében kitenyészett) ún. Incitato vérvonal és a felszámolt Agromixt Rt dálnoki lipicai ménesének (törzsménjének) nevét öröklő művésztábor 30 meghívottja közül 22 alkotó jelentkezett, köztük anyaországiak is.

A művésztelep az ideiglenesen bezárt Fortyogó fürdői komplexum, az elorzott (megvásárolt), elnéptelenített dálnoki ménes hiánya miatt Bálványos-vár alá kényszerült. A főszervező igazgató továbbra is Tóth Ferenc és lelkes családja, a táborvezető Vetró B. Sebestyén András brassói képzőművész, házigazda és fő támogató Daragus Attila vállalkozó, Torja alpolgármestere és Darvas Csaba (Agroinvest). Önkormányzati támogatás hiányában különböző háromszéki cégek és magánszemélyek, köztük a brassói Farkas István, készségesen a nemzetközi státusú Incitato tábor fennmaradása és további sikere mellé álltak. Kényelmes szállást, bőséges kosztot, tágas közös műtermet, alkotói légkört, jókedvkeltő nedveket, zenét és persze az alkotáshoz szükséges anyagokat, eszközöket biztosítottak a művészeknek.

A július 2-án megnyílt művésztelep lakói a Ló és lóerő adott téma szellemében dolgoztak. Az inspirációt lovas szakkönyvek, fotóalbumok, videofilmek és a tapasztalatcsere is elősegítette. Mindezek mellet rendelkezésükre állt a Tóth család szervezte katrosai megnyitó bulija a tábortűztől kezdve, a háromszéki kirándulásokon (Gelence, Ojtoz, Bereck, Kovászna, Csomakőrös, Szent Anna-tó stb.) át, a szörcsei, illetve az alsószombatfalvi ménesek lenyűgöző látványáig.  (Ez utóbbi Kelet-Európa legnagyobb ménese, több mint 300 fajlovat számlál, különböző vérvonalban).

A fotózásokon, vázlatozásokon kívül lovaglásokra is sor került, de a sajátos lovas téma, főleg művészi szempontból incitálta, ösztönözte, izgatta a tábor részvevőit.

A képzőművészeti lovarda megtáltosodottjai az idén is jelesre vizsgáztak megrajzolt, lefestett, megmintázott, lefényképezett lovakból, lóerőkből, ló iránti szeretetből és bálványozásból. Valóban lóerővel dolgoztak a rendelkezésre álló rövid idő alatt, melynek jól látható bizonyítéka a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban, július 18-a Sylvester Lajos által megnyitott kiállítás. Sajnos a gazdag művészi termés alig kétharmadát fogadta csak be a múzeum szűkített kiállítási tere. De a tárlat összképéből így is világosan kiderül, hogy ahány művész, annyi szemszögből közelítette meg az adott témát, megannyi modorban, változatos plasztikai kifejezőeszközökkel ábrázolta a lovat mint erőforrást, teherviselőt, húzóerőt. Voltak akik a lóerőben szószerinti igavonást, izommegfeszítést, vagy sebességet láttak, volt aki a ló felhajtóerejét elvontabban hangsúlyozta szárnyaló pegazusok által. A ló páros életére, a mén fajfenntartó erejére is volt utalás.

A ló évezredeken át sorstársunk, teherviselőnk, járművünk, mint olyan művészettörténetünknek is egyik főszereplője volt. A ló harcászati, közhasználati (igavonó) szerepének csökkenése a művészetek témaköréből is visszaterelte a lovakat. Azért is van sikere a világon egyedülálló Incitato kiállításnak mert tábori ars poeticája ezeknek az értelmes csinos és erős lényeknek szeretetét, megbecsülését és reneszánszát tűzte ki célul az alábbi szállóige szellemében:  aki a lovat szereti, rossz ember nem lehet. Egyébként az Incitato tábor mottója Nemes Nagy Ágnes tollából így hangzik: „…és végül nem maradt semmi, csak az angyalok és a lovak.”

Mindig  jusson eszünkbe az a történelmi tény hogy amikor az ember létszükségletének érezte a ló megszelídítését és hátára ült, úgy látta legyőzheti a nagy távolságokat, útra is kelt, úgy vélte meghódíthatja a fél világot… gondoljunk a magyarok bejövetelére… Az Incitato tábor alábbi tagjai is gondoltak erre munka közben: Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Csutak Levente, Vetró B. Sebestyén András, (Brassó), M. Péter János, Deák M. Ria, Simó Enikő, Deák Barna (Sepsiszetgyörgy), Kováts Gizella (Kolozsvár), Horváth István, Vígh István, Horváth Bíbor (Debrecen), Váncza Edit (Zilah), Vincze László (Sáránd), Molnár Ilona, Sajgó Ilona (Marosvásárhely), Sárosi Mátyás, Vetró B. Barnabás, Szabó Kriszta, Sárosi Csaba, V. Bodoni Zsuzsa, Vetró András (Kézdivásárhely).

A táborlakók és lelkes vendéglátóik abban a reményben vágtattak haza, július 19-én Bálványosról, hogy a XIII. Incitato szekere rúdja továbbra is előre mutat, s a lovak az új téma – Pegazus – költői szellemében 2005-ben szintén Kézdivásárhely és vidéke felett fognak röpködni.