Művelődés

A keleti kultúra, a Távol-kelet varázsa, az egzotikum mindig nagyon foglalkoztatott. Néhány éve egy tanulmányút alkalmával lehetőségem nyílt bepillantani a Közel-kelet színes, gazdag világába. Jeruzsálem, Haifa, Tel Aviv látogatása adott erre lehetőséget. Már kezdetben, amikor Tel Avivban repülőgépem kerekei földet értek a Ben Gurion repülőtéren egy késő éjszaka pálmafákkal díszített, egzotikumot lehelő térségében, tudtam, hogy mindent el fogok követni egy Távol-Keleti út megvalósítására. Alig most, az elmúlt év októberében teljesült ez az álmom, amikor egy Pekingben rendezett Exlibris kongresszus alkalmával közel 10 napot tölthettem a kínai fővárosban. Az utat hosszas készülődés előzte meg, a sok információ lassacskán összefüggő képpé állt össze bennünk s bár olvasmányélményeink alapján tudtuk, hogy mire várhatunk, a hatás mégis sokkoló volt.

A mintegy 400 személyt szállító hatalmas Boeing 10 ezer méter magasságban repült. A légifolyosó vonalát az előttünk lévő ülőhely hátára szerelt monitoron követhettük. Kiev, az Ural-hegység, Irkutszk, Ulan Bátor fényei és körvonalai sejlettek fel a magasból. Az út 10 órát tartott és a 6 órás időeltolódás miatt gépünk reggel 5 óra körül ért földet a Pekingtől mintegy 50 km-re lévő repülőtéren.

De mielőtt Pekingről beszélnénk hadd szóljunk néhány szót Kínáról is. Kína a világ legnépesebb országa. Becslések szerint lakóinak száma több mint 1,3 milliárd. Területe Oroszország és Kanada után a legnagyobb kiterjedésű. Valójában a szélsőségek országa: paloták, felhőkarcolók közvetlen szomszédságában találunk sárkunyhót, jurtát, a kényelmes modern tömegközlekedési eszközök mellett ott láthatjuk a riksát is. Kína a világ legnagyobb légszennyezője az Amerikai Egyesült Államok után. Több városában néha látni is alig lehet a szmogtól. Ottlétünkkor az olimpia alatt hozott különböző intézkedések miatt a helyzet sokat javult, de ez sajnos nem lehet tartós, az ideiglenes megszorítások feloldásával újra visszaáll  a régi állapot. Ami a lakosságot illeti, Kínában közel 55 különféle nemzeti kisebbség él. A vallás és a filozófia három nagy áramlata a konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus békésen megfér egymással. Az utóbbi években a titokzatosság légköre egyre több turistát vonz Kínába. Kínában a gazdasági élet liberalizálódása ellenére ma is kommunizmus van, diktatúra és egy párt rendszer, bár ottlétünk alkalmával egy pillanatig sem éreztük ezt. Nem volna érdektelen átgondolni, hogy mi lehetne az európai kultúra és a keleti gondolkozás ötvözetéből, a kínai nép szorgalmát és fegyelmezettségét is figyelembe véve.

Néhány szót szólnunk kell a napjainkban oly sokat emlegetett Tibetről is. Tibet az a birodalom, mely a béke és a megvilágosodás jelképe volt mindenkoron.  Sajnos ez napjainkban nem jellemző a térségre. A közelmúltban történt zavargások megbolygatták a vidékre jellemző békét és harmóniát. A nép több mind 500 éve ma is Buddha tanait követi. Nekünk magyaroknak Tibet hallatán Kőrösi Csoma Sándor jut eszünkbe. A térséget kutató tudós 1819 januárjában kezdte meg nagy vállalkozását, melynek célja a magyar nemzet eredetének felkutatása volt.

Pekingbe minden szabad időnket a város felfedezésére fordítottuk. Ez nem volt könnyű feladat, mert a 80 km hosszúságban elterülő város közel 14 millió lakósával számtalan látványosságot kínál. Peking a nagy kínai alföldön fekszik 150 km-nyire a tengertől. A város 1421-ben kapta a Peking nevet, napjainkban Beijing néven emlegetik. Környéke festőien szép, ottlétünkkor tobzódó színekbe öltözött fákkal, színes mezőkkel, magasba törő hegyekkel. A város koncentrikus gyűrűkben táguló, négyzethálós alaprajzú, sűrűn beépített térség. A régi várost elsődlegesen templomok, paloták, felhőkarcolók, sikátorok jellemzik. Ez utóbbiak hutong néven ismeretesek és sűrűn hálózzák be a várost. A paloták és templomok fedeleit sárgás-zöld vagy kék, fényes cserépzsindelyek takarják. A modern Pekinget elsődlegesen széles sugárutak, ívelt felüljárók, felhőkarcolók, bevásárlóközpontok képviselik.

Peking leginkább több száz éves templomairól, palotáiról, pagodáiról ismert. Az utóbbi években a hutongok helyén hatalmas épületek emelkednek a város fölé. Ilyen a madárfészekre emlékeztető Nemzeti Stadion, a buborékokból épült Nemzeti Uszodaközpont és néhány tízfokos szögben egymás fölé hajló irodatorony. A madárfészek alakú Nemzeti Stadiont a svájci Jaques Herzog és Pierre de Neuron tervezte. A Madárfészek szakemberek szerit 36 év legjelentősebb stadionépítészeti eredménye. A Nemzeti Uszoda érdekessége, hogy az építők négyezer, levegővel töltött áttetsző műanyag buborékkal burkolták be a 17 ezer néző befogadására alkalmas csarnokot. Peking arculata nagy változásokon ment keresztül. Tradicionális kínai udvarházak, gyárak és jellegtelen lakótömbök sorait rombolták le, hogy hatalmas toronyházaknak, felhőkarcolóknak adjanak helyet. A Tiltott Város és a számos turistalátványosság kivételével a hutongok udvarházai gyakran válnak az útszélesítések és a nagyszabású építkezések áldozataivá.

Peking központját a Tiltott Város képezi, mely voltaképpen Kína legnagyobb palotaegyüttese. Palotamúzeum, avagy Gugong néven ismeretes. A 15. században épült, 500 éven keresztül 24 császár uralkodott innen. A kínai univerzum szimbolikus emléke, melyet egykoron a császári udvarnak és az előkelőségeknek tartottak fenn. Közembernek ide belépni tilos volt, csak császári engedéllyel léphetett be a közönséges halandó. Ming és Qing dinasztia császárainak volt otthona. 1949-ben, a Kínai Népköztársaság kikiáltásakor nyitották meg a nagyközönség számára. Hatalmas, téglalap alakú helyen fekszi, központja a Külső Udvar, az épületegyüttes legcsodálatosabb része. A falon belül olyan hangzatos nevű épületek láthatók mind az Égi Tisztaság Csarnoka, a Földi Nyugalom Palotája, a Császári Béke Terme, a Lélek Nevelésének Terme, az Égi Tisztaság Kapuja – hogy csak néhányat említsünk. A Qing dinasztia korából származó 200 ezres könyvtára tudományos jelentőségű. Ebből 8000 kötetet nemzeti kinccsé nyilvánítottak. Ezek a kalligráfiákat és festményeket tartalmazó könyvek felbecsülhetetlen értékűek.  A Tiltott Város a Ming dinasztia idején épült 1407 és 1420 között. Rendkívül értékes kulturális és történelmi emlék. A világ legrégibb palotaegyüttese. 1987 óta a világörökség része. Mind érdekesség említenem, hogy területe a Louvre-nál négyszer, a Kremlnél kétszer nagyobb beépített terület. A Tiltott Várost magas fal veszi körül. A falak magassága 9,7 méter, színük lilásvörös. Szobáinak száma eredetileg 9999 volt. Napjainkban a sok átalakítás következtében ez a szám csökkent. A helyiségek száma azért nem volt kerek szám, mert ezer helyiség csak az Ég Császárának Mennyei Palotájában lehetett. A kilences volt a szimbolikus császári szám, mint ilyen valamennyi császári épületen megtaláljuk valamilyen formában. Példának okáért a császár által használt ajtókat 9x9 rézből készült díszgomb ékesíti, a lépcsőfokok száma mindenhol 9, vagy annak többszöröse. Hasonló módon az épületek ereszén kilenc kisebb állatfigura sorakozik, amennyiben császári szolgálatban voltak. Ezek a páratlan számú, víz képzetéhez társított állatfigurák a tűztől védték az épületeket. 3,5,7,9 számban jelennek meg az épületek ereszein és tetőőrzők néven emlegetik őket. Ugyanakkor egyfajta státusszimbólumok is, mert az alacsonyabb rangú arisztokráciát kevesebb ilyen állatfigura illette. Amint már említettem a tetőcserepek mázas cserépből készültek, ahol a sárga szín a császárnak kijáró szín. És ha már színekről beszélünk, el kell mondanom, hogy a kínaiaknál a vörös szín a jólét és boldogság szimbóluma. Amint láttuk a páratlan szám vissza-visszatér az építészeti részletekben.

A Tiltott Városba a magas, cinóbervörös falú Déli Kapun át léphetünk be. A kapu előtti téren mindig nagy a sokadalom, a tumultus. A Külső Udvarban emelkedik a Gondviselő Összhang csarnoka, melyen túl keskeny udvar látható, ahonnan kapuk vezetnek az udvar nyílt területére. Talán itt kell megemlítenem, hogy a csarnokok bejáratát oroszlán párok őrzik. A hím oroszlán lába alatt labda, a nőstény lába alatt kölyökoroszlán látható. Az épületek előtti udvarok érdekessége, hogy hatalmas bronzüstöknek adnak helyet, melyeket egykoron vízzel töltöttek meg, tűzoltás céljaira. Egyébként a víz és a tűz, e két elemi erő sokat foglalkoztatta a kínai építészeket. Bizonyítékok erre a fenn említett bronzüstök, valamint az épületek ereszeit díszítő állatfigurák, a tetőőrzők. Innen az Égi Tisztaság kapuján keresztül a Belső Udvarba jutunk, ahol három fényűző palota áll. A Belső Udvar délnyugati részében áll a Böjti Palota, ahol a császár böjtölt az áldozatok előtt. Ettől nem messze áll a Kilenc-sárkányos Fal, egy szép 31 m hosszú mázas kerámiával borított szellemfal. Itt kell megjegyeznem, hogy a kínai sárkány kedvelt díszítő elem az építészetben. Különböző állatok keveréke: kígyóteste, szarvas agancsa, bikafüle, sólyomkarma, és halpikkelye van. Mágikus képességekkel rendelkezik. Az ötkarmú sárkány a császár hatalmát jelképezte, ezért kizárólag csak a császári épületeken alkalmazták. A kínai sárkány, ellentétben a nálunk ismert sárkány fogalmával, jótékony lény, védelmet és szerencsét biztosít.

2002-ben a Tiltott Város felújításához kezdtek, és ma már teljes pompájában látható a császári hatalmat szimbolizáló palotaegyüttes, ez a hatalmas beépített térség, mely valójában város a városban.

A Tiltott Városról a teljesség igénye nélkül beszéltünk, nagy általánosságban, hiszen e hatalmas terület bemutatása lényegesen több időt és teret igényelne.