magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Benkő Levente: Évfordulók és feladatok


 

Megalapításának másfélszázados évfordulóját ünnepli az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A Mikó Imre 1856. március 31-én közzétett felhívására és az Erdély Széchenyijeként is számon tartott gróf hathatós támogatásával és elnökletével az 1859. november 23–26-i gyűlésen Kolozsváron létrehozott intézmény, közismertebb nevén az EME az elkövetkező évtizedek során az erdélyi magyar tudományosság fellegvárává nőtte ki magát. Sőt, mint a létrehozásától eltelt mindössze tizenhárom év múltán kiderült: Kolozsváron éppen az EME létének köszönhetően jött létre az akkori Magyarország második tudományegyeteme, miután világossá vált, hogy a múzeum egyesület letéteményese, biztosítéka a magyar tudományművelésnek. Ma is az, s még inkább az lenne, ha az időközben különféle román állami intézményekbe átkerült gyűjteményeinek újra szuverén tulajdonosa és birtokosa lehetne, miként azoknak az ingatlanoknak is, amelyeket az 1950-ben való erőszakos megszűntetésével egyidőben, illetve az 1989-es rendszerváltozást követő időszakban – az újraalakulás, azaz jogfolytonosság és a restitúciós igények dacára – eloroztak tőle. Egyszerűbben: ha az EMÉ-vel szemben is megszűnne a jogtiprás.

Ilyen körülmények között kettős feladat nehezedik ma az EME vezetői vállára. Ezek egyike a magyar nyelvű, de a román és a nemzetközi vérkeringésbe is beilleszkedő tudományosság folytatása, a másik az önhibán kívül egykor elvesztett javak viszszaszerzése. Ezt a célt követi az az Egyed Ákos akadémikus és EME-elnök is, akinek 80. születésnapja előestjén szülőfalujában, az erdővidéki Bodosban a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület a XVII. Erdővidéki Közművelődési Napok nyitányaként minap az Erdővidék Kultúrájáért-díjat adományozta.

A zsúfolásig megtelt bodosi református templomban november közepén tartott díjátadó ünnepségen az akadémikust Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke köszöntötte, mondván: felbecsülhetetlen az a munka, amellyel Egyed Ákos a magyarság, a székelység gerincét adó eszméket építi.

Az ünnepeltet Demeter János, a Kovászna megyei tanács alelnöke, Borbáth Erika, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Nagy István, Barót polgármestere, Kászoni Zoltán halbiológus, Sándor István bodosi református lelkész köszöntötte, Bona Gábor magyarországi történész pedig arra emlékeztetett: Egyed Ákos jóvoltából Magyarországon is ismert immár az erdélyiek, a székelyek története.

„Nem is tudom, szabad-e elfogadni ennyi elismerést?” – reagált az elismerő szavakra Egyed Ákos, majd gyermekkori élményeit is felelevenítve hozzátette: „Mindenkinek köszönöm, de az elismeréseket feleségemmel megosztva elsősorban neki mondok köszönetet, amiért mindig vigyázott a családra, és a kézirataim előkészítésében is segített. És az is biztos, hogy bár több díjat kaptam már, de ezt a mait tartom a legbecsesebbnek, mert azt a szülőföldemtől kaptam”.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008