magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Karácsony Zoltán: Az erdélyi táncfolklorisztikai filmek keletkezéstörténete és kritikai áttekintése. A kezdetektől 1963-ig - 2 rész


 

b) Ha egy-egy erdélyi táncos turistaként, vagy rokonlátogatóban Magyarországon járt, akkor a magyarországi kutatók rögtön kihasználták a lehetőséget, hogy egy frekventált helyen tánc- és zenegyűjtést végezzenek. (Martin 1984. 186–187.) Karsai Zsigmond Maros–Küküllő vidéki rokonairól, a mérai és inaktelki táncosokról készült filmek emelkednek ki ebből a sorból.

                        

                                  Turistaként Magyarországon járt táncosokról készült felvételek

        

       

c/. 1956-ban egy rövid periódusra, majd az 1960-as évek elejétől kezdve folyamatosan kezdett a politikai szigor annyira enyhült, hogy egy-egy magyarországi kutató, vagy szűk csoport, ha nem is hivatalosan, de turistaként megfordulhatott Erdélyben. Ezen utak közé soroljuk Martin Györgyék és Karsai Zsigmondék kutatóútját 1956-ból, valamint a hatvanas évek elejétől kezdve további gyűjtők fordultak meg Romániában néptáncok filmezése céljából. (Martin 1984.186.; Andrásfalvy 1993. 45–47.; Kallós 1963. 49–51.) Mondani sem kell, hogy ezek a kutatások eléggé ad hoc jellegűek voltak, de ez szakmai értékükből mit sem von le.

 

                     Turistaként Erdélyben járt magyar kutatók által készített felvételek

      

        

       

Ilyen előzmények után elérkezett az 1963-as esztendő, mikor a két Tudományos Akadémia megegyezése alapján Martin György már hivatalosan is kimehetett Romániába erdélyi néptáncokat gyűjteni.

Mindezen eredmények alapján sorolhatta Martin György az 1965-ös beszámolójában, az erdélyi táncfolklórt a részlegesen kutatott területek közé, amelyekről meglehetősen bő anyag állt rendelkezésre, de a kutatópontok aránytalan megoszlása miatt nem rendelkeztek megfelelő ismeretetekkel a teljes kép kialakításához. (Martin 1965. 255.)

Végezetül egy igen tanulságos példát szeretnék említeni arra, hogy a véletlen a mai napig is elénk sodorhat igen értékes dokumentumokat, amelyek a Kárpát-medencei és azon belül az erdélyi táncfolklór gazdagságát bizonyítják

Lugossy Emma a magyar tánckutatás és a Lábán kinetográfia bevezetésének egyik korai úttörője a Néptudományi Intézet Magyar táncmunkaközössége és a MTA Népzenekutató Csoportjának a megbízásából végzett filmes táncgyűjtéseket 1947-1956 között. Az ő nevéhez fűződik például a Gönyey Sándorral közösen publikált, első Lábán kinetográfiával megjelentetett magyar táncfolklorisztikai könyv. (Lugossy-Gönyey 1947.) Lugossy 1954-ben adta ki a Zeneműkiadónál a 39 verbunktánc c. munkáját. (Lugossy 1954.) Az utolsó két tánc adatközlője a szerző szerint a kalotaszegi Magyarkiskapuson született Varga István. E kötet nem kapott túl nagy szakmai figyelmet. Annál inkább a Lugossy fő művének tekintett, a Magyar Népzene Tára III/B kötetében megjelenő Táncok rendje c. fejezet, amely Martinék erős rosszallását váltotta ki. (Martin 1984. 185.) Bár kritikájuk (Lányi-Martin-Pesovár 2006. 49-55.) akkor nyilvánosan nem látott napvilágot, mindenesetre megrontotta a viszonyt a régebbi kutató generációhoz tartozó Lugossy és Martinék között. Így a kutatónő haláláig nem bocsátotta a nemzeti táncarchívum rendelkezésére táncfilmjeit. (Halála után pedig fia nehezítette meg az anyag megfelelő kezekbe kerülését.) A meglehetősen rosszul kezelt hagyaték csak 2007-ben került a MTA Zenetudományi Intézetének Néptánc archívumába. A filmek általános felmérésekor került a kezembe egy felvétel, amiről meglehetősen keveset tudunk. Az elsőre feltűnt, hogy e kiváló kalotaszegi táncos rögtönzéseit tartalmazó film táncai erősen hasonlítanak Varga István publikált táncmotívumaira, azaz mindenképpen a közölt tánc alapanyagának kell tekintenünk. A könyv táncközléseket kísérő információi (táncosok neve, táncnevek, dallamok) viszont – eddigi ismereteim szerint – koránt sem megbízhatóak. A 39 verbunk tánc nyomdai kézirata csak annyiban segített, hogy ott még kézírással be volt írva, hogy a táncos Budapestre átköltözött telepes. A 2009 júliusában, Magyarkiskapuson végzett helyszíni terepmunkám során sikerült kideríteni, hogy Varga István „Csontos” 1924-ben született, s legénykorában a szomszédos Nádasdarócon cselédeskedett. 1944-ben, amikor a II világháború frontja elérte faluját, több falubeli katonatársával Magyarországra szökött. Hogy itt milyen körülmények között készítettek táncáról filmfelvételt, és azon milyen katonai egyenruhát visel, további kutatásokat igényel.

Amit a film alapján mindenképpen megállapíthatunk: táncosunk rendkívül virtuózan, nagy lendülettel, táncos tudásának tökéletes megfogalmazásával járja a Nádas-menti legényesekből jól ismert motívumokat, táncszakaszokat. Lugossy – a Martinék által is kritizált (Lányi-Martin-Pesovár 2006. 2-3.) – az improvizált táncok törvényszerűségeit figyelmen kívül hagyó szemléletmódja viszont rányomja bélyegét a filmfelvételre. Alig hagyta a táncost alkotói teljességében kibontakozni, hamarabb leállította a kamerát, mint ahogy az indokolt lett volna. (A rugós-gép képes lett volna majdnem 40 másodperces táncrészlet rögzítésére is.) Valószínű, hogy a gyűjtő korábban látott és megbeszélt motívumokra volt csak kíváncsi, s mikor ezek ismétlésén túllépve szakaszokban kezdett el gondolkozni a táncos, leállította a kamerát.

„Csontos” Varga István táncáról nem készülhettek további felvételek, mert a rokonok szerint, az 1940-es évek végén Dél-Amerikába emigrált.

Végezetül már csak hipotetikusan tehetjük fel a kérdést: vajon, ha e kiváló táncos itthon marad és a néptánckutatás alaposabb, és részletesebb felvételeket készíthetett volna táncrögtönzéseiről, mennyivel lenne teljesebb a táncfolklorisztika kalotaszegi Kapus-völgyéről kialakított mai ismerete? Azt hiszem, sokkal többet tudnánk.

 

A táblázatokban feltüntetett gyűjtők monogramjainak feloldása:

A. B. = Andrásfalvy Bertalan, A. K = Aszalós Károly, A. T. = Albán Tünde, B. E. = Berkes Eszter, B. J. = Borbély Jolán, B. M. = Belényessy Márta, B. P. = Balla Péter, B. S. = Bodnár Sándor, B. Zs. = Bene Zsuzsa, Bö. J. = Böröcz Júlia, D. I. = Domokos István, E. K. = Erdős Kamill, E. L. = Erőss László, F. K. = Falvay Károly, G. S. = Gönyey Sándor, H. S. = Haáz Sándor, J. I. = Jakab Ilona, K. E. = Kaposi Edit, K. Gy. = Kertész Gyula, K. K. L. = Keszi Kovács László, K. P. = Kisgyörgy Pál, K. M. = Kiss Márta, K. Z. = Kallós Zoltán, K. Zs. = Karsai Zsigmond, L. Á. = Lányi Ágoston, L. D. = Létai Dezső, L. E. = Lugossy Emma, L. L. = Lőrincz Lajos, M. Gy. = Martin György, M. I. = Molnár István, M. L. = Maácz László, M. P. = Morvay Péter, N. F. = Novák Ferenc, N. F.-né = Novák Ferencné, P. E. = Pesovár Ernő. P. F. = Pesovár Ferenc, P. J. M. = P. Jámbor Márta, R. M. = Rábai Miklós, Sz. D. = Székely Dénes, Sz. O. = Szentpál Olga, V. Gy.= Varga Gyula, V. L. = Vargyas Lajos, V. R. = Végvári Rezső, V. R.-né = Végvári Rezsőné, Vá. L. = Vásárhelyi László

 

Irodalomjegyzék

Andrásfalvy Bertalan 1993: Visszatekintés az 1950-es és 60-as évek néptáncgyűjtéseire. In Felföldi László (szerk.): Martin György emlékezete. Visszaemlékezések és tanulmányok születésének hatvanadik évfordulójára. Bp., Magyar Művelődési Intézet 1993. 41–47.

Belényessy Márta 1958: Kultúra és tánc a bukovinai székelyeknél. Bp., Akadémiai Kiadó, 1958. 162.

Kallós Zoltán 1993: Visszaemlékezés az első közös erdélyi gyűjtőutakra. In Felföldi László (szerk.): Martin György emlékezete. Visszaemlékezések és tanulmányok születésének hatvanadik évfordulójára. Bp., Magyar művelődési Intézet 1993. 49–55.

Karsai Zsigmond – Martin György 1989: Lőrincréve táncélete és táncai. Bp., Zenetudományi Intézet 1989. 323.

K. Kovács László 1956: Néprajzi filmezések Magyarországon. Néprajzi Értesítő 1956. 314–326.

Könczei Csilla 2008: A halva született harmadik ikertestvér. Nyilvános beszéd a nemlétező romániai magyar tánckutatásról a hatvanas-nyolcvanas években. In Jakab Albert Zsolt–Keszeg Vilmos–Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Kultúrakutatások és értelmezések. Kriza Könyvek 32. Kolozsvár, BBTE Néprajzi és Antropológiai Tanszék és a Kriza János Néprajzi Társaság 2008. 145–156.

Lányi Ágoston–Martin György–Pesovár Ernő 2006: Lugossy Emma: A táncok rendje. In Felföldi László–Karácsony Zoltán (szerk.): Magyar táncfolklorisztikai szöveggyűjtemény II/A, Bp., Gondolat Kiadó–Európai Folklór Intézet 2006.

Lugossy Emma 1954: 39 verbunktánc, Bp., Zeneműkiadó 1954. 142.

Lugossy Emma–Gönyey Sándor 1947: Magyar népi táncok I., Bp., Székesfővárosi és Művészeti Intézet 1947.

Martin György:

1965: Beszámoló a Népművészeti és Népművelési Intézetben végzett tánckutató munka eredményeiről, Ethnographia LXXVI(1965) 251–259.

1970–72: Magyar tánctípusok és táncdialektusok. Bp. Népművelési Propaganda Iroda 1970–1972. 266. + kotta és táncírás mellékletek.

1981: Az erdélyi férfitáncok kutatása. Zenetudományi Dolgozatok 1981. 173–190.

1984: Emlékeim Kodályról. Zenetudományi Dolgozatok 1984. 185–191.

Martin György–Pesovár Ernő 1958: A Szabolcs-Szatmár megyei monografikus tánckutató munka eredménye. Ethnographia LXIX(1958) 424–436.

Molnár István 1947: Magyar tánchagyományok. Bp., Magyar Élet kiadása 1947. 438.

Morvay Péter 1949: A népitánc-kutatás két esztendeje. Ethnographia LX(1949) 387–393.

Morvay Péter–Pesovár Ernő (szerk.) 1954: Somogyi táncok. Bp., Művelt Nép Könyvkiadó 1954. 316.

Pálfi Csaba 1970: A Gyöngyösbokréta története. Tánctudományi Tanulmányok 1969–1970. 115–161.

Pesovár Ernő 1955: A Néptánckutató Munkaközösség módszeréről. Táncművészet 1955. 312–313.

 



vissza a kiadáshoz
minden cikke
VADRÓZSA rovat összes cikke

© Művelődés 2008