Művelődés

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 4–6. között Hadadon, a Dégenfeld-kastélyban tartotta honismereti konferenciáját.

A Szózat eléneklése után Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke tartott áhítatot. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Kurta-Tőtös Beáta lelkipásztor, mint házigazda üdvözölte a vendégeket, kihangsúlyozva, hogy a konferencia itteni megszervezése megtiszteltetés a Dégenfeld Alapítvány számára. A konferenciát köszöntötte még Balogh Ferenc polgármester, Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei tanács elnöke, Erdei D. István képviselő, Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Káldy Gyula, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) részéről, Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Wanek Ferenc, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Tudomány- és Ipartörténeti Szakosztályának elnöke.

A konferenciát megtisztelte jelenlétével Csorba Csaba, a Kazinczy Ferenc Társaság alelnöke, Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa, Révész Gizella, a Határon Túli Emlékhelyekért Alapítvány elnöke, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetsége, Hungaria Nostra elnöke, Sebestyén József, a KÖH munkatársa, Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese.

A XV. konferencia alkalmából Dukrét Géza ismertette az eddigi konferenciák témáit és az itt átadott Fényes Elek-díjak tulajdonosait. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket.

Fényes Elek-díjban részesült Szabó István (Ottomány), Erdei János (Szilágysomlyó), Hitter Ferenc (Felsőbánya) és Vajda Sándor (Borosjenő). A helytörténeti kutatásban, a honismereti nevelésben, az egyesületi munkában végzett példamutató tevékenységéért díszoklevelet kapott Bara István (Szatmárnémeti), Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti), Jakab Rita (Nagybánya), Kupán Árpád (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár), Ujj János (Arad), Wanek Ferenc (Kolozsvár), Kovács Rozália (Érmihályfalva), Nagyváradról Mihálka Magdolna, Pásztai Ottó, Gőnyey Éva, Bordás István.

A XV. konferencia fő témái a következők voltak: Ipartörténeti műemlékek, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Hadad  megismerésével kezdődött. Németi János, hadadi földrajztanár a település természeti viszonyait, történelmét ismertette, majd Kaszta István (Nagybánya) a Hadadiak küzdelmei történelmük folyamán címen tartott előadást.

Ebéd után a következő előadások hangzottak el: Egyed Ákos akadémikus professzor (Kolozsvár) ismertette a 150 éves Erdélyi Múzeum-Egyesület tevékenységét, Sebestyén József (Budapest) a műemlékvédelem, örökségvédelem aktuális problémáit boncolgatta, Csorba Csaba (Szolnok) a kastélyok és kúriák 20. századi sorsáról beszélt, Dukrét Géza vetített képek segítségével mutatta be Bihar megye pusztuló műemlékeit, és végül Kiss Zoltán (Kraszna) Adalékok a református felekezeti oktatás 1945–1948 közötti történetéhez című tanulmányában a szilágysági tanítósorsokat ismertette. Előadások után a társaság, Németi János tanár vezetésével megtekintette a Wesselényi kastélyt és a református templomot. Este filmvetítés következett, Hitter Ferenc Felsőbánya varázsa címen a művésztelep festményeit mutatta be.

Másnap délelőtt Harangozó Imre (Újkígyós) ortodox templomok középkori freskóit mutatta be, amelyek szent királyainkat ábrázolják, Starmüller Géza (Kolozsvár) Kővár és vidékének történelemformáló szerepét ismertette, Vajda Sándor (Borosjenő) Barabás Miklós oltárképeit mutatta be a borosjenői római katolikus templomból, Wanek Ferenc (Kolozsvár) a két hadadi csata történetét és jelentőségét taglalta, majd Jancsó Árpád (Temesvár) a száz éves temesvári vízi erőműről, mint ipari műemlékről tartott érdekes előadást. Ezt követően Dukrét Géza ismertette Kiss Kálmán: Túrterebes iskola- és egyháztörténete című kötetét, amely a Partiumi füzetek 59. kötete. A bemutató után Kiss Kálmán is hozzászólt. Szünet után Egyed Ákos (Kolozsvár) a kétszáz éve meghalt Wesselényi Miklósról értekezett, Halász Péter (Budapest) Morvay Péterről, az Ecsedi-láp néprajzi kutatójáról emlékezett meg, aki épp száz évvel ezelőtt született, Ráday Mihály egy kisfilmet mutatott be a nagyváradi neológ zsidó temetőről, Kupán Árpád (Nagyvárad) a Dobrai Református Egyházközség életét ismertette.

Ebéd után Tácsi Erika (Temesvár) mutatta be Herczeg Ferenc munkásságát, aki első Nobel-díjasunk lehetett volna. Horber Pál (Nagyvárad) Balogh Ernő professzorról és a meziádi Czárán Gyula cseppkőbarlangról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) Temesvár két világháború közötti társadalmi és kulturális helyzetképét ecsetelte, Jancsó Árpád (Temesvár) a százéves temesvári Liget-úti híd építéstörténetéről tartott előadást, majd Antal Béla (Nagyvárad) ismertette Biharpüspöki névkataszterét a 13. századtól kezdve.

A konferencia közgyűléssel zárult, amelyen megtárgyaltuk az egyesület legfontosabb problémáit. Az új tagok átvették tagsági könyvecskéiket. Vacsora után tábortűz és nótaszó zárta a napot.

A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. Bogdándon megtekintettük a Sípos László tájházat, ahol megemlékeztünk, az épp tíz éve elhunyt tagtársunkról, Sípos Lászlóról.

Szilágylompérton megcsodáltuk a kazettás mennyezetű református templomot, és meglátogattuk az Ady-emlékeket, Érszakácsiban megnéztük a református templomot. Dobrán Kurta-Tőtös Szabolcs lelkipásztor tartott előadást a templomról, majd mint házigazda meghívta a társaságot ebédre.

Ebéd után megtekintettük az Árpád-kori, román stílusú református templomot Ákoson. Kirándulásunk a nagykárolyi református és római katolikus templomok látogatásával zárult, ahol Némethi János tanár kalauzolt minket.

Az összesen 87 részvevő számos információval gazdagodva, érzelmekkel feltöltődve érkezett haza.

A konferenciát anyagilag támogatta a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány, Hadad Polgármesteri Hivatala, a Dégenfeld Alapítvány, a Dobrai és a Szilágycsehi Református Egyházközségek.