Művelődés

A Lovak az ablakban című előadással indult szeptember 28-án az Aradi Kamaraszínház 2009-2010-es évada. A produkció érdekessége, hogy az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház együttműködésében készült, és nem csak az aradi teátrum, hanem a pécsiek repertoárjába is bekerül. Az előadás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), és a Pécs2010 – Európa Kulturális Fővárosa támogatta.

„Az évad, amelynek idéntől nem csak a kamaraszínház, hanem már a Ioan Slavici Színház is helyszíne lesz, tíz produkciót kínál a nézőknek. Olyan nevek lépnek majd a nagyszínház színpadára, mint Kern András, Sebestyén Márta, a művésznőt kísérő Sebő együttes, Mácsai Pál, Huzella Péter, és nem utolsó sorban Kepes András” – mondta Tapasztó Ernő az Aradi Kamaraszínház művészeti vezetője. A színház az évad egyik csúcspontjának szánja a Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda elődását, Kern András aradi vendégszereplését. A  Kossuth-díjas művész, aki még sosem játszott romániai színpadon, legendás és sokszínű humorával, a kis emberek ábrázolásának mestereként teszi majd emlékezetessé ezt a bemutatót.

Úgy, ahogy az aradiak számára a filmvászonról és a televízióból is jól ismert Kernt nem kell bemutatni, nem szorul bemutatásra Sebestyén Márta sem, aki minden magyarországi díjat megkapott, amit egy művész elnyerhet: Az év énekesnője (1984), Liszt Ferenc-díj (1991), Kossuth-díj (1999), Prima Primissima-díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt (2005). A művésznő az Aradon már nagy sikert aratott Sebő Ferenccel és együttesével lép a közönség elé. Kepes Andrással egy új, beszélgetős, történetmesélős sorozatot indít be az Aradi Kamaraszínház: minden évben egy olyan személyiséget hívnak majd meg az aradi nagyszínház színpadára, aki munkásságával, közéletben betöltött szerepével, a legmagasabb szinten járult hozzá a magyar kultúrához és közélethez. Kepes András neve garancia arra, hogy egy igazán tartalmas estét tölthessen a néző egy valódi világutazóval, a magyar média igazi gentlamanével.

A Kamaraszínház vezetői szerint az előadások színvonala minden tekintetben eléri a nagyszínházi produkciókét, hiszen olyan művészek és társulatok lépnek majd a közönség elé, mint Mácsai Pál, Huzella Péter, a Bárka Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Pécsi Harmadik Színház. Az Aradi Kamaraszínház három önálló produkciót kínál a publikumnak: az első a már említett Lovak az ablakban című előadás, a másik két önálló produkció egy katalán darab, és egy kortárs francia tragikomédia.

„A színház idén az igényes komédiákra és tragikomédiákra helyezi a hangsúlyt, az évadot ebben a szellemben, a legmagasabb szintű kulturális értékek mentén állítottuk össze. Szeretnénk egyensúlyt teremteni az igényesség és a felhőtlen szórakozás között” – magyarázta Gujdár Gabriella, az Aradi Kamaraszínház menedzsere.

A színház vezetői úgy látják: a romániai és a magyarországi színházi életben elért sikerek az Aradi Kamaraszínház jellegzetes, markáns előadásai kötelezik a teátrumot olyan produkciók létrehozására, amelyek a legfontosabb honi és külhoni fesztiválokon méltán tudják képviselni a színház és a város hírét.

Bár a gazdasági válságot az Aradi Kamaraszínház is megérezte, támogatóinak – az aradi városi tanácsnak, az aradi polgármesteri hivatalnak, az RMDSZ aradi szervezetének, a Communitas Alapítványnak, az aradi Bábszínháznak, magyar részről pedig kiemelten a Miniszterelnöki Hivatalnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak és a Szülőföld Alapnak – köszönhetően remélhetőleg sikerült átvészelnie ezt a nehéz időszakot.

„Szeptember 7-én kezdjük a bérletárusítást az Aradi Kamaraszínházban. Régi bérleteseink elsőbbséget élveznek, az első öt napon visszavásárolhatják régi helyüket. Ezt követően szabadárúsításban értékesítjük a bérleteket” – részletezték a kamaraszínház vezetői. A teljes árú (150 lei) Latinovits-bérlet vásárlói a kamaraszínházi esti előadásokra és a nagyszínházi kiemelt helyekre, a József Attila-bérlet (100 lej) és a Karinthy-diákbérlet (75 lej) vásárlói pedig a kamaraszínházi délutáni előadásokra és a nagyszínházi kedvezményes helyekre jogosultak.

A 2009–2010-es évadtervből

Matei Visniec: Lovak az ablakban (az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház előadása),

Rodolf Sirera: Színház és méreg (az Aradi Kamaraszínház – Nagyváradi Theatron Egyesület – Varázshegy Színházi Műhely előadása),

Raymond Cousse: Gyerekességek (az Aradi Kamaraszínház előadása),

Eberhard Streul: A kellékes (a Pesti Színház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása),

Slawomir Mrozek: Mulatság (a Bárka Színház előadása),

3 tánc Beckettre (a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház előadása),

Sebestyén Márta és a Sebő együttes estje,

Befogad és kitaszít a világ (Mácsai Pál és Huzella Péter Villon-estje),

Spiró György: Kvartett (a Budapesti Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház előadása).

Vendégünk: Kepes András (Kepes Andrással Nótáros Lajos beszélget)

*

A 2010-es esztendő első előadása: január  7-én csütörtökön 19  órától az Aradi Kamaraszínház a Lovak az ablakban című, a pécsi Harmadik Színházzal koprodukcióban bemutatott előadást játssza a baranyai városban, a Határtalan Város – Határtalan Színház keretében, a Pécs2010 – Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként.

A Párizsban élő román szerző magyar nyelven eddig még soha nem játszott darabjának érdekessége, hogy a darabot két magyarországi, illetve egy romániai magyar színész játssza, az előadást pedig egy román rendező jegyzi.

Az 1956-ban született Matei Visniec Lovak az ablakban című drámáját 1987-ben a bukaresti ősbemutató előtt egy nappal betiltották, és csak 1989 után kerülhetett Romániában színpadra. Visniec darabjait többek között Franciaországban, Lengyelországban, Oroszországban, Hollandiában, Svájcban, Németországban, Kanadában, Belgiumban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Ausztriában, Finnországban és a Moldovai Köztársaságban is játszották.

A Lovak az ablakban a Ionescói abszurdból kiinduló, de az abszurd drámát parodizáló, a görög színházi hagyományokhoz is visszanyúló, a történelmet a bagatell szintjére emelő, de a babona világát sem mellőző iróniával teletűzdelt parabola a háborúról, a háborút megelőző borzalmakról, az emberi viszonyok párhuzamos világokban futó ellehetetlenüléséről.

„Ritkán ír le ilyet az ember, de néha mégis: a pécsi Visniec-bemutató semmiféle hiányérzetet nem hagyott maga után. Kitűnő darab, érzékeny rendezés, remek színészi munka – mindez pedig néhány tucatnyi néző előtt a Pécsi Harmadik Színház Stúdiószínházában. (...)

Radu Dinulescu rendezése biztos kézzel, okosan tárja föl a darabban rejlő rétegeket: az előadás (akár maga a háború jelensége) a groteszk humor és a pusztulás realitása között libikókázik. Harsányi Attila és Tapasztó Ernő kiváló szerepformálásai (Tapasztó Hírnöke minden jelenetében más-más karakter) egyaránt erős karikírozó gesztusokra épülnek, ezek a férfifigurák határozzák meg a jelenetek dinamikáját. Bacskó Tündének voltaképpen nehezebb a dolga: mindvégig jelen van a színen, és rezonálnia kell, föl kell vennie a tempót a háborúba ájult férfiakkal. Bacskó alakításában a három női karakter nem válik el élesen egymástól, mert közös, alárendelt és kiszolgáltatott helyzetük válik fontossá, amely túlmutat az abszurd keretein: a tragédia elszenvedője sosem a háborúban odavesző férfi, hanem az otthon maradó nő.” (revizoronline.hu)