Művelődés

A székelytelek éke, a gazda büszkesége természetesen a székelykapu volt, és az ma is, ahol még megtalálható. Sajnos a fenti megállapítás jórészt már csak múlt időben érvényes, ami alól nem kivétel Alcsík sem.

A székelykapu egyedi, jellegzetes formái, vonásai a Hargita hegyvonulat nyugati oldalán, Udvarhelyszéken alakultak ki. Az alcsíki kapuk egyszerűbbek, szerényebb díszítésűek. Eredetüket, díszítő motívumaikat más népek díszítő motívumaival összehasonlítva, sokan, sokféleképpen magyarázták és magyarázzák. Régebben a műtörténészek a nemesi udvarházak kapuinak naiv utánzatait látták bennük, késői, 17–18. századi eredetűeknek tartották. Ha ez igaz lenne, akkor is másképpen kellene fogalmaznunk. Talán így: a nemesi udvarházak kapuinak művészi továbbfejlesztése.

Ma már tudjuk, hogy sokkal ősibbek, még a kereszténység előtti korokba nyúlik vissza eredetük és a naptisztelethez, a pogány keleti napimádathoz kapcsolódik. E nagykapuk tehát – a napkapuk leszármazottai. A középkorban annyira elterjedtek voltak, hogy utánuk vetették ki az adót is. Az ún. portaadó azonban véget is vetett általános népszerűségüknek, csak ott maradtak meg eredeti méreteikben és számban, ahol a lakosság mentesült a portaadótól, vagy pedig más adóztatási mód terjedt el. A Székelyföldön fennmaradhattak, mivel az itteni lakosság bizonyos rétegei, más tájegységekkel ellentétben bizonyos kiváltságokkal rendelkeztek.

Általában a kaputípus jellegzetességeit az alakította ki, hogy a régi naptisztelet korában úgy helyezték el a kapukat, hogy az akkori nagy ünnepeken, a napfordulókon és napéjegyenlőségek idején a napkorong a kapu félkörívében kelt fel. ilyenformán egyfajta kalendárium szerepét is betöltötte, tehát naptárkapu is volt.

Nagy általánosságban a székelykapu a telken lévő más építménnyel (lakóház) nem mutat szerkezeti egységet, sőt a keskeny teleknél még hangsúlyozottabb a különállása. Áltálában alacsony léc vagy deszkakerítés van mellette, amely inkább kiemeli nagyságát, egyediségét. A kapunyílások fölül midig körívben záródnak és a kapudíszítmények között rendszerint jelen van valamilyen napjelkép, de a nálunk gyakori búbos banka (Upupa epops) tollkoronája is lehet. Az ún. galambdúc  egy- vagy kétsoros, a födél lehet fogazott vagy nem. A díszítések változatosak, szőlő motívumos vagy életfás díszítményeket is látni, vagy szegfűnek, gyakrabban tulipánnak kinéző alakzatot, 4, 8, 16 sőt 32 szirmú rózsát, ún. rozettát is. Sokan a pogány napjelképen túl, a virágmotívumokat a régi keleti díszítőművészet nyomaiként is értelmezik, amivel egyetérthetünk.

Külön kapurész szolgál a járműveknek, külön a gyalogosoknak. E kettőt vonja egységbe a kötött kapu, ami lehet fedett is.

1989-ben Csíkszentmártonban a rendszerváltáskor, már csak 22 kapu létezett, amit akkor Bajkó István irodalom szakos tanár és tanítványai leltároztak fel. A kapukra rótt, már-már nyelvemlék számba menő szövegeket örökítsük meg a magunk gyönyörűségére és az utódok okulására.

1. Csináltatta Boga Bertalan hütvössével Márton Zsófiával az 1836-dik esztendőben júniusban

2. Ajtaj ez embernek mindég légy nyitva szegénynek a jámbort kine zárd sőt örömekbe te várd / Csinálta e kaput Miklós Pál kapuja feleségével László Annával 1842

3. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Istenem segíts meg kimenetembe, áldj meg visszatérésemben / Állította György Antal és neje Róka Márta 1947. június hó 19.

4. HA jó szíved s neved e kapun bé jöhetsz de álnokul élvén fel s alá mehetsz (olvashatatlan) társával Tompos Klárával épült 1829

5. Anno 1833/ Építette Szőke Benedek / Újitatott 1945

6. Isten áld meg az életet s agyál békességet a ház lakójára / Álítata Tamás Béla 1881-ik évben

7. Anno 1831 / Úristen segély meg kimentelünkben és áldj meg bejövetelünkben / Építetet 1848-ba Köncei István által

8. Nagy Lajos és neje Fodor Amália 1862

9. In anno 1815 / Dominus Custodiat introitum tuum et exitum tuum ex hoc nunc et uscave in seculum / Psal CXX / C. F. Jos. Bodo Curator / F. I. J. S. A. P.

10. Ki jó szándékkal van ez kapun benyithat de azokon rosz lelkü utra indulhat / Csináltata Miklósi Gábor hitvese Sánta Apolóval / Készült 1864-be

11. Úr Isten légy velem kimenetelembe és áldj meg vissza térésembe / 1831

12. Ki jó szándékkal van e kapun benyithat az álnok lelkü más utra indulhat / Állitatta Bartha Ádám és neje Miklósi Márta / 1934

13. Dicsértessék a Jézus Krisztus / 1832

14. Úristen Segíts Kimentelembe És Bejövetelmbe / Tartsd Meg Isten Az Életet S Álld Meg A Ki S Bé Menetet / Állítatta Miklós Lázár nőjével Miklós Magdolnával / Készült: 1879-be

15. Az Úr őrizze meg bémeneteledet és kimeneteledet mostantól fogva mindörökké Psal / Consum Ludovicus Bandi cum uxorc sua Teresiana Bocskor / Épült MDCCCXX

16. E kaput épiteté Gergé Gábor hit. / Bodó Ágnesval / 1860. jun. 9

17. E kaput állitatta Hajdu Ferenc és hitvese / Nagy Anna / május 1848-be

18. Csinálta Gergely János e kaput hütös / társával Both Teréziával / anno 1844

19. Készitette Kömény Péter és neje Ványolós / Rozália 1871-ben / Úr Isten legyen velem kimenetelembe kormányozzon / és álgyon meg visszatérésembe

20. Állitatta nagy Ádám és neje Miklós Borbála 1864

21. Épült 1932 évében / Csak emlék e kapu és mullandó köz – s / Mindnyájunknak legyen irányadó / Szegénység ellen legjobb orvosság a munka / Építették: Tamás László / Bodó Gábor / Bodó István

Jegyezzük meg, hogy az itteni kapuk nagyságukban, monumentalitásukban nem érték el a Homoród vagy Nyikó mentiekét, díszítésük is szerényebb, nem festettek, megőrizték natúr színűket.

Csíkszentmártonban sohasem volt általánosan elterjedve a székelykapu. Itt honos volt, és az ma is a kőkapu. Faragott kőből rakott magas oszlopai valóságos diadalívként emelkednek. Tetejüket általában egy kő-gömbbel díszítették. Elterjedésük magyarázata az, hogy a környéken igen jó minőségű követ termelő kőbányák vannak, és a szomszédos Lázárfalva Alcsík kőfaragó központja. Innen kerültek és kerülnek ki a házak alapozásához, kőkerítésekhez, kapukhoz, kutakhoz szükséges faragott kövek az egész környék számára.