|
|||||||||
Makkay Botond:
A boksánbányai honvédszobor
A magyar államalapítás ezredfordulós esztendejében illik felleltározni a jelen és a múlt jellemző emlékeit. Szerte az országban, így Krassó-Szörényben is találhatók ilyenek.
Tudnunk kell azt, hogy az obeliszk, amely annak idején 1875-től 1910-ig Németboksán főterén állott, többször volt kénytelen helyet változtatni. 1910-ben elkerült eredeti helyéről a főtér Resicabánya felőli részére, mert a mai városháza elé a honvédszobor került. 1923-ban az obeliszket a korabeli rendszer kiparancsolta a főtérről és a temető egyik sarkában kapott egyáltalán nem előkelő helyet. A Délnyugat II. évfolyama 1995 októberi, azaz 10. számában Krassay Szörény már a temető egyik díszsírhelyén mutatja be a megújított és egy kis, négy évszámmal ellátott (1848, 1918, 1945, 1989) pótlappal kiegészített obeliszket, amely előkelő helyének köszönhetően meglehetősen nagy látogatottságnak örvend. A honvédszobor ünnepélyes leleplezése és felavatása 1910. november 13-án volt a Bogsaner Zeitung XIX. évfolyamának aznapi, 47., piros–fehér–zölddel nyomott ünnepi száma szerint. A lapszám címoldalán jelent meg Speidl Ernő Ünnepi óda című verse magyar nyelven, illetve a 12 oldalas – talán az alkalom miatt – kétnyelvű napilap 2. oldalán Merkl Ede Kettős nemzeti ünnepünk című magyar nyelvű méltatása a lap német nyelvű verse, illetve köszöntője mellett. A Bogsaner Zeitungról érdemes megjegyezni, hogy a gótikus betűkkel írt napilap fejléce szerint Krassó– Szörenyer Post, ami azt is jelenti, hogy megyei szórású és szerkesztésű lapról van szó. Az Adolf Röser tulajdonában levő lapra ugyanakkor az is jellemző, hogy hivatalos dokumentumokat, bírósági végzéseket stb. magyar nyelven közölt, illetve magyarul írta a helységneveket is. Magángyűjteményben találhatók azok az okmányok, amelyeket az egykori szoborbizottság állított ki, illetve kezelt. Ezekből az iratokból, ha nem is mindent, de sok érdemleges dolgot meg lehet tudni a Honvédszoborral kapcsolatban.
Ezek után felgyorsultak az események. 1908. december 6-án azzal bízták meg Füredit, hogy készítsen vázlatot elképzeléséről. 1909. január 17-én a művész bemutatta tervét egy kisméretű maketten, ennek nyomán pedig végleges megbízást kapott a munka elkészítésére. A szobor 1910 novemberére készült el, s amint az előbb szó volt róla, 13-án fel is avatták. A szoborbizottság irataiból nem derül ki, hogy miért erre a napra esett a választás, de az említett újság sejtetni engedi, hogy azért, mert azon a napon egy második nemzeti ünnep is volt, jelesen az állami népiskola új épületének az átadása és felszentelése. A kettős esemény keretében felnőttek és gyermekek számára egész napos műsor volt, amelyre két színháztermet is béreltek, s több társulat és együttes is bemutatkozott.
Az ünnepségre és annak előkészületeire is jellemző volt a nagyfokú elegancia és igényes, magas színvonal, illetve a Maga a szobor, amelyet csak korabeli, nem a legjobb minőségű fényképről ismerünk, kiváló alkotásnak tűnik. Magas, mintegy két méterre becsült talapzaton egy kétalakos kőszobor áll. A negyvennyolcas honvéd harcra indulóban Hungária nőalakból lép ki úgy, hogy kifejeződik Hungária védelme. Hungária alakja a fenséges nagyságot fejezi ki, amelynek csak a feje női, de az alak megmunkálatlan durva kő. A női fej megkapóan hasonlít Zala Györgynek az aradi Szabadság-szobron látható Hungária-fejéhez. A szobor hát- illetve oldalnézetéről nem tudunk semmit, mert ilyen kép nem áll rendelkezésünkre. A szobor lenti részétől felfelé haladva feltehetően három kőtömbből lett kifaragva.
Az RMDSZ és a helybeli római katolikus és református lelkészek támogatásával megpróbáljuk a Honvédszobor emlékét a lehető legméltóbbképp ápolni, illetve bevinni a köztudatba annak egykori létét, sorsát, hátha a véletlen valahol megőrizte, és a lényegesebb részeit is előhozza a nagy ismeretlenből. vissza a kiadáshoz minden cikke ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke |
|||||||||
|