Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Makkay Botond: A boksánbányai honvédszobor


 

A magyar államalapítás ezredfordulós esztendejében illik felleltározni a jelen és a múlt jellemző emlékeit. Szerte az országban, így Krassó-Szörényben is találhatók ilyenek.

Az 1910. november 13-án felavatott egykori Honvédszobor, Füredi Richárd alkotása.A boksánbányai Bogsa várnak is nevezhető rom mellett a németboksáni római katolikus temetőben található, 1995-ben restaurált 1848-as obeliszkje, illetve az újra felfedezett negyvennyolcas honvédszobor is eme értékeink közé tartozik.

Tudnunk kell azt, hogy az obeliszk, amely annak idején 1875-től 1910-ig Németboksán főterén állott, többször volt kénytelen helyet változtatni. 1910-ben elkerült eredeti helyéről a főtér Resicabánya felőli részére, mert a mai városháza elé a honvédszobor került.

1923-ban az obeliszket a korabeli rendszer kiparancsolta a főtérről és a temető egyik sarkában kapott egyáltalán nem előkelő helyet. A Délnyugat II. évfolyama 1995 októberi, azaz 10. számában Krassay Szörény már a temető egyik díszsírhelyén mutatja be a megújított és egy kis, négy évszámmal ellátott (1848, 1918, 1945, 1989) pótlappal kiegészített obeliszket, amely előkelő helyének köszönhetően meglehetősen nagy látogatottságnak örvend.

A honvédszobor ünnepélyes leleplezése és felavatása 1910. november 13-án volt a Bogsaner Zeitung XIX. évfolyamának aznapi, 47., piros–fehér–zölddel nyomott ünnepi száma szerint. A lapszám címoldalán jelent meg Speidl Ernő Ünnepi óda című verse magyar nyelven, illetve a 12 oldalas – talán az alkalom miatt – kétnyelvű napilap 2. oldalán Merkl Ede Kettős nemzeti ünnepünk című magyar nyelvű méltatása a lap német nyelvű verse, illetve köszöntője mellett. A Bogsaner Zeitungról érdemes megjegyezni, hogy a gótikus betűkkel írt napilap fejléce szerint Krassó– Szörenyer Post, ami azt is jelenti, hogy megyei szórású és szerkesztésű lapról van szó. Az Adolf Röser tulajdonában levő lapra ugyanakkor az is jellemző, hogy hivatalos dokumentumokat, bírósági végzéseket stb. magyar nyelven közölt, illetve magyarul írta a helységneveket is.

Magángyűjteményben találhatók azok az okmányok, amelyeket az egykori szoborbizottság állított ki, illetve kezelt. Ezekből az iratokból, ha nem is mindent, de sok érdemleges dolgot meg lehet tudni a Honvédszoborral kapcsolatban.

Üdvözlet Boksánbányáról – képeslap az emlékműről. Háttérben a Hitelbank épülete.A legfontosabb az, hogy 1903-ban még sem a németboksániak, sem pedig a városatyák nem gondoltak szoborra. Ebben az évben még csak az obeliszk bekerítésére született gyűjtési határozat, aminek a gyakorlatba ültetéséhez nyomban hozzá is kezdtek. 1907-re már komoly összeg állt a rendelkezésre, mert észrevették, hogy az obeliszk meglehetősen rongálódott állapotban van. Végső döntés azonban nem az obeliszk felújításáról, hanem egy szobor állításáról született. A helyi elöljáróság és a Boksáni járás vezetősége közben Hornai János szobrásszal egyeztetett, aki Füredi Richárd szobrászt javasolta a szobor elkészítésére.

Ezek után felgyorsultak az események. 1908. december 6-án azzal bízták meg Füredit, hogy készítsen vázlatot elképzeléséről. 1909. január 17-én a művész bemutatta tervét egy kisméretű maketten, ennek nyomán pedig végleges megbízást kapott a munka elkészítésére. A szobor 1910 novemberére készült el, s amint az előbb szó volt róla, 13-án fel is avatták.

A szoborbizottság irataiból nem derül ki, hogy miért erre a napra esett a választás, de az említett újság sejtetni engedi, hogy azért, mert azon a napon egy második nemzeti ünnep is volt, jelesen az állami népiskola új épületének az átadása és felszentelése. A kettős esemény keretében felnőttek és gyermekek számára egész napos műsor volt, amelyre két színháztermet is béreltek, s több társulat és együttes is bemutatkozott.

Honvéd obeliszk a temető sarkában – az 1848-48-es forradalomra és szabadságharcra való emlékezés helyeA hivatalos ünnepségek a római katolikus templomban kezdődtek, és az iskola avatásával, majd a szobor leleplezésével folytatódtak. Jelen voltak a megye és a környék jelesei. Az akkori Krassó-Szörény megye székhelye Lugos volt, és a megye területe is jócskán nagyobb volt a mainál. A hivatalosságok közül csak néhányat említsünk meg: Petricu Kornél boksáni körjegyző, Huszarek Gyula járási főszolgabíró, Auer Mihály népiskolai igazgató, Medve Zoltán főispán és Jakabffy Elemér országgyűlési képviselő.

Az ünnepségre és annak előkészületeire is jellemző volt a nagyfokú elegancia és igényes, magas színvonal, illetve a minden igényt kielégíteni akaró figyelmesség, hogy mind az uraságok, mind a polgárság és a munkásokból, parasztokból álló köznép is megtalálja igényének és pénzének megfelelő rendezvényt.

Maga a szobor, amelyet csak korabeli, nem a legjobb minőségű fényképről ismerünk, kiváló alkotásnak tűnik. Magas, mintegy két méterre becsült talapzaton egy kétalakos kőszobor áll. A negyvennyolcas honvéd harcra indulóban Hungária nőalakból lép ki úgy, hogy kifejeződik Hungária védelme. Hungária alakja a fenséges nagyságot fejezi ki, amelynek csak a feje női, de az alak megmunkálatlan durva kő. A női fej megkapóan hasonlít Zala Györgynek az aradi Szabadság-szobron látható Hungária-fejéhez.

A szobor hát- illetve oldalnézetéről nem tudunk semmit, mert ilyen kép nem áll rendelkezésünkre. A szobor lenti részétől felfelé haladva feltehetően három kőtömbből lett kifaragva.

Az obeliszk közelről.A németboksáni Honvédszobor mostohább sorban részesült, mint az obeliszk, mert ennek is el kellett tűnnie Boksánbánya főteréről. Ennek körülményeiről szájhagyomány alapján van, aki úgy tudja, hogy a szobrot 1923-ban, mások szerint csak a kommunizmus idején távolították el a talapzatról, ahová a Bottlik Tibor által készíttetett román katona szobra került. Ezt Bottlik megrendelésre készítette, és állítólag a legsikertelenebb műalkotásának nevezte, amit ugyan sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudunk, az viszont biztos, hogy a művésznek a román katona szobránál jóval remekebb alkotásai találhatók Boksánbánya területén. A Honvédszobor 1999 novemberében egy boksánbányai udvarról került elő. Pontosabban az alsó része, amelyen a honvéd alakja a talptól derékig látható. Ama boksánbányai telken egy sírkőfaragó élt, akinek a szobrot a kommunisták adták oda, hogy szétfűrészelje és hasznosítsa. A másik változat szerint a Hungária-fej egy a Berzavába vezető szennycsatornában hever. A középső részről – a honvéd főalakja, fejestül – azt mondják a helybéliek, hogy feldolgozta a sírköves, de lehet, hogy az is kallódik valahol.

Az RMDSZ és a helybeli római katolikus és református lelkészek támogatásával megpróbáljuk a Honvédszobor emlékét a lehető legméltóbbképp ápolni, illetve bevinni a köztudatba annak egykori létét, sorsát, hátha a véletlen valahol megőrizte, és a lényegesebb részeit is előhozza a nagy ismeretlenből.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008