magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Hints Miklós: Az Erdélyi Kárpát Egyesület első évtizedei


Az Erdély Kárpát Egyesület múltjáról egy jubileumi kiadványból – Múlt és jelen. EKE, Kolozsvár. 1996 – szerezhetünk tudomást. A kezdeti időszakhoz szeretnék néhány kiegészítő adatot szolgáltatni az Állami Levéltár Kolozsvári osztályának EKE alapjából (jelzet: Fond 1818, Nr. 1–4.), amely felöleli az 1897–1937 közötti időszakot különböző (választmányi, ügyvezető bizottsági és tisztikari tanácsi) jegyzőkönyvek alapján.

 

A kezdetek

 

Az első megőrződött kötet tulajdonképpen a második, az 1897–1899 közötti jegyzőkönyveket tartalmazza (az EKE alapítási éve 1891). Már az első, 1897. január 15-i jegyzőkönyv alapján képet alkothatunk az egyesület felépítéséről, tisztségviselőiről, tevékenységéről a századfordulón.

„Jelen voltak: Fleitzsch Artúr társelnök, Radnóti Dezső főtitkár, Hangai Oktáv, Jenőffy Jenő, Nedorosztek János, Szabó Samu, Tanács József, Tutsek Sándor és Versényi György.Wéber T. Mária: A Vigyázó felé

1. Elnök a gyűlést megnyitván mély fájdalommal jelenti, hogy az EKE nőválasztmányának elnöke, Béldi Ferencné jan. 11-én elhunyt... Nevéhez fűződik a tavaly megtartott néprajzi bál...

2. Titkár jelenti, hogy József kir. herceg a leánya násza alkalmából hozzá intézett üdvözletért táviratban fejezte ki köszönetét, úgyszintén Dániel Ernő kereskedelmi miniszter is hosszabb levélben köszönte meg a bárói ranggal való kitüntetése alkalmából hozzá küldött üdvözletet.

3. Főtitkár jelentést tesz a múlt gyűlés óta lefolyt egyesületi mozgalmakról. Eszerint új alapítók lettek Matta Árpád, Albertirsa község és Weisz Bertold orsz. képviselő 50-50 forinttal. Sepsiszentgyörgy város pedig 50 forintot szavazott meg a Székelyföld kiállítási költségeire.

4. Olvastatik Merza Gyula főpénztáros jelentése november hó forgalmáról...

5. Főtitkár jelentést tesz a pénzügyminiszter által engedélyezett tárgysorsjáték engedélyéről...

6. Főtitkár beterjeszti a helynévtani bizottság jelentését a helynevek helyesbítési tárgyában készített törvényjavaslatra vonatkozólag. Ugyanis az országos bizottság működésének alapjául egy törvényjavaslatot dolgoztak ki, melyet véleményezés végett az egyesületnek is megküldött... Az EKE javasolja, hogy nemcsak a községek neve, hanem általában a dűlők, telepek, tanyák, hegyek, folyamok, fürdők stb. nevei is az országos bizottság által neveztessenek el.

7. Olvastatik a vallás és közoktatási miniszter leirata, melyben értesíti az egyesületet, hogy az ifjúsági turistáskodásról kifejtett nézeteivel egyetért... hajlandó vasúti kedvezményben részesíteni, és a költségekbe is költségvetés alapján készséggel hozzájárul...”

Egyetlen jegyzőkönyvből rálátunk az egyesület működésére, támogatottságára. Nemcsak az állami intézményekre, de tehetősebb magánszemélyekre is támaszkodhattak, emellett saját bevételi forrásuk is volt. Kapcsolatban álltak több egyesülettel, például: a Magyar Tanítók Turista Egyesületén Herrmann Antal, a Magyar Földrajzi Társaság 25 éves jubileumán Hankó Vilmos képviselte az egyesületet (1897), elfogadják a román közművelődési egyesület kiadványi csereviszony ajánlatát is (1899).

Az EKE tevékenysége különböző szakosztályok keretein belül folyt, ezeket bizottságok vezették. A kerékpáros bizottság elnöke Kovács Géza. Az 1899. május 16-i tisztikari ülésen vidéki kerékpáros körök megalakítását határozzák el. Tordán Herrmann Antal nyitja meg a kerékpáros kört, Marosvásárhelyt ebben az évben kezdenek szerveződni. A kör sikeres lehetett, mivel 1899-ben kerékpáros egyenruháról döntenek, elkészítésével megbízzák a Neumann céget.

A néprajzi bizottság alakuló ülése 1897. november 14-én volt, Kún Géza jelenlétében, elnöknek Herrmann Antalt (Budapest) választják. Elhatározzák Erdély néprajzának megírását. Halász Ignác a magyarság, Moldován Gergely a románság, Kozma Ferenc a székelység néprajzának a megírására vállalkozik. A néprajzi osztály 1898-ban Erdély néprajzi melléklet kiadását is elhatározza.

Talán az építő bizottság tevékenysége a legeredményesebb. Egyik első ténykedése 1897. augusztus 22-én: felavatják a kiskirálykői menedékházat. Beszédet mond Szádeczky Lajos, jelen volt Bethlen András tiszteletbeli elnök és Maurer Mihály főispán is. A jegyzőkönyv kiemeli, hogy a felavatáson rész vett a szász Kárpát Egyesület brassói osztálya és a kolozsvári osztály is. Ebben az évben történt a Rekiceli vízeséshez vezető út elkészítése és ünnepélyes megnyitása Mausberg Sándor által, valamint ekkor kéri a petrozsényi osztály a központ segítségét (200 koronát) a Páring-hegy Kirzsia részén levő menedékház építéséhez. Decemberben a bizottság házirendet dolgoz ki a menedékházak számára, kitűzi az albizottság fő tevékenységét, ezek: a hozzáférhetőség megkönnyítése, a menedékházak szaporítása. Ezen az ülésen a következőket tárgyalják: 1. a Szent Anna-tói menedékház tervrajza elkészült, a pénz gyűl. 2. Menedékház építése az Ünőkőn, a leégett helyett, amely a szász Kárpát Egyesületé volt. 3. Görgényvidéki menedékház. 4. Szováta-vidéki védőkunyhó. 5. Páring-kirzsiai menedékkunyhó, ahova az utat a szász egyesület készíti el. 6. Rekiceli menedékkunyhó már félig kész. 7. Pilisi menedéklak, ennek előmunkálatait az Alsó-Fehér megyeiek végzik. 8. Torda-hasadéki menedékház újrafedése. Javasolják még a kányafői (Kolozsvár) kilátó építését, ezt a tervet a kanonok úr is támogatja. Visszatérő téma a radnaborbereki villák ügye.

1898 januárjában nekifognak a menedékházak házirendjének a kidolgozásához, elhatározzák a Rekiceli vízesés útjának megépítését, elkészül a páringi menedékház költségvetése, a Szent Anna-tói és a krepeturai menedékházak terve, folytatódik a detonátai menedékház berendezése, megtették az Alsó-Fehér megyei Pilis és Ponor menedékházak előmunkálatait, bejelentik, hogy felépült a gainai menedékház. 1899-ben javaslatot tesznek a búvópataki menedékház építésére.

A balneológia osztály (vezetője Hankó Vilmos) 1897. november 28-i alakuló ülésén az osztály feladatának az erdélyi fürdők és ásványvizek ügyeinek intézését tekinti, megalakulásáról köriratban értesíti a tulajdonosokat és bérlőket. Már ekkor elhatározzák, hogy az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatják az erdélyi fürdőket, és magyarra fordítják Hankó Vilmos német nyelvű könyvét az erdélyi fürdőkről és ásványvizekről. 1898-ban az osztály a radnaborbereki és dombháti fürdőn kívül foglalkozik a marosújvári sósfürdők fejlesztésével, a vizaknai sósfürdő javításával is.

A helynév és térkép bizottság 1897 decemberében bemutatja a törvényjavaslatot, amelyet a bizottság a képviselőház elé terjesztett, egyben történelmi adatokat kér az idegen hangzású nevekre vonatkozóan. Indítványozza, hogy Toplica Maroshévíznek neveztessék.

Az útjelző bizottság 1897. dec. 23-án megbízza Merza Gyulát a szabályzat kidolgozásával, a jelzőtáblák szövegének ajánlásaival.

1898. február 2-án megalakul a külföldi bizottság (első elnöke Merza Gyula). Céljuknak tekintik a külföldi testvéregyesületek létesítését, a külföldi tőke Erdélybe vonzását. Egy év múlva műszaki és néprajzi kiállítási bizottság is van, elnökük Melitskó Frigyes, illetve Kún Géza.

Az irodalmi bizottság Szádeczky Lajos elnökletével a következő kiadványok sorsával foglalkozik: 1897. okt. 11-én Erdélyrészi kalauz kiadását tervezik, a térképeket a bécsi cs. és kir. Katonai Intézet hajlandó elkészíteni. Külön figyelmet érdemel az egyesület nagysikerű kiadványa, a Székelyföld. Ajándékpéldányokat küldtek szét, ezekre válasz is érkezett: a király, a királyné és Stefánia, valamint József főherceg magánkönyvtáraik részére elfogadták ezeket, megköszönte Bánffy Dezső miniszterelnök és több miniszter is. A vallásügyi és közoktatási miniszter a könyvet megvételre ajánlja az összes tanintézetnek. Az egyesület megbízásából Boros György angolra fordíttatja és leszerződi a kiadását. Kéziratokban nincs hiány, Malatinszki Károly felajánlja kiadásra Kolozs megye földrajzát (elutasítva), Balta Márton Egészségtan turistáknak című művét. Hankó Vilmos elhatározza Világszép Erdély című műve megírását, a bizottság különmunkatársak felkérését javasolja. Ugyanő javasolja egy román nyelvű könyv kiadását a hazai fürdőkről, a bizottság a támogatást erre megszavazza. Téglás Gábor hajlandó megírni Hunyadvármegye kalauzát.

Az egyesület kiállítás-szervező munkája is figyelemreméltó: az 1900 évi párizsi nemzetközi kiállításon az EKE a XVI. csoportban és a 110 közegészséginek nevezettben kap helyet. Itthon fő kiállítóhelye a Mátyás-ház, a néprajzi kiállítási bizottság 1899. május 30-án (elnök Herrmann Antal) megszervezi a kiállítást. Megemlítik, hogy a csángó gyűjtés szépen folyik. Ugyanekkor az elnök egy Pápai által Szibériában használt fényképezőgépet ajándékoz az egyesületnek, megígéri egy fonográf beszerzését a népdalgyűjtésre, Szádeczky Apafi korabeli tárgyakat adományoz. A támogatás sokrétű, a kereskedelmi minisztérium átadja a kiállításnak a szebeni vásárt ábrázoló bábukat, Prázsmár szász község 5 forintot adományoz, a brassói kereskedelmi kamara szász szoba elkészítésére vállalkozik. 50 hímzést a mikházi zárdától vásárolnak, vásárlások történnek a Nyárád mentén és máshol is. Biztatást kapnak a polgármestertől, hogy a Mátyás-ház az EKE tulajdona lesz. Még a háború kezdetén, 1915. dec. 18-án a városi tanács a múzeum szerződését két évre meghosszabbítja.

A vidéki szakosztályok közül a torda-aranyosi tűnik a legtevékenyebbnek. Már 1897-ben helyreállítják a szolcsvai búvópatak melletti utat, javítják a tordai hasadéki menedékházat. Ebben az évben újjászervezik a Szilágy megyei osztályt, elhatározzák a Csík megyei osztály megalakulását. Kiemelkedő a Kolozs és Brassó megyei osztályok tevékenysége (élükön Hangai Oktáv és Orbán Ferenc).

 

Háborús évek, impériumváltás.

 

A háború kezdetén az egyesület élete alig változott, a rendkívüli eseményt gyűjtésre használják. 1914 decemberében Hart Alber orvos orosz katonai felszereléseket adományoz a múzeumnak: pipát, sapkát, kulacsot, fém mellvédőt stb. Egyedüli gondjuk, hogy a Bercsényi turistaház felavatásakor nem volt elegendő edény. 1915-ben az egyesület a tordai hasadéki hídépítésre és javítására 15 évig évenként 100 korona hozzájárulást szerzett, a városi tanáccsal meghosszabbítják két évre a múzeum szerződését.

Ugorjuk át a háborús éveket, szenteljük figyelmünket az impériumváltás utáni újjászületésre! A 25. jubileumi közgyűlésre 1920. nov. 28-án került sor. „Habár a mai helyzet nem éppen alkalmas az ünneplésre – olvashatjuk az elnöki beszámolóban – a 30 éves múltra visszapillantva, a háborús viszonyok miatt csak ma tarthatjuk meg a 25. rendes közgyűlést. De hogy az utolsó évek küzdelmei között mégis fenntarthattuk az EKE-t, az főként az ügyvezető bizottság érdeme, melynek éléről csak nemrég ragadta el a halál gr. Lázár István elnökünket, ki gonddal őrködött az Egyesület – bár csökkenni kényszerült, de sohasem szünetelt – életműködése felett.

Cholnoki Jenő ügyvezető alelnök tervszerű programja alapján már-már a legszebb remények fűződtek a turistaság fellendüléséhez, midőn a turista menedékházak céljaira átengedett... katonatiszti fedezékek egész hálózatát elsöpörte a kitört forradalom, a bükkerdői messzelátó toronnyal együtt.” Az egyesület személyi vesztesége is jelentős, a Mátyás-házi múzeum jövője is bizonytalan. Ekkor vitatják meg az EKE módosított alapszabályzatát, melynek alapján: „1. az egyesület neve és székhelye változatlan; 2. Az egyesület jelvénye, pecsétje és nyelve. Az egyesület jelvénye EKE Kolozsvár 1891 feliratú szalag közé foglalt gyopárvirág. E jelvénnyel látandók el az öszszes egyesületi alkotások, menedékházak, turistaszállók, kiadványok, az egyesület nevével forgalomba kerülő iparcikkek. Pecsétje ugyanilyen. Az egyesület ügykezelési és tanácskozási nyelve a magyar... A 6. paragrafusban a korona helyett leu jön.”

A választás eredményei: elnök Haller Gusztáv, alelnökök: Mannsberg László, Hirschler József, Ruzitska Béla, Brutsi László és Nemes Ferenc. Főtitkár és szerkesztő Xantus János, főpénztáros Merza Gyula, titkár Tulogdi János, múzeumigazgató Herrmann Antal, jegyző és múzeumőr Orosz Endre, Szilágyi Márton és Mezei Mihály. A választmány 150 tagú. Központi szakosztályok: turista szakosztály (elnök Ruzitska Béla), idegenforgalmi (Óvári Elemér), fürdőügyi (Csenersich Gusztáv), székely osztály (Deák Zsigmond), háziipari osztály (Békéssy Károly), múzeumi felügyelő bizottság (Haller Gusztáv).

1921. okt. 16-án „a tagok kirándultak, pedig a halál és repatriálás sok buzgó tagtól fosztott meg”. A balneológiai osztály meghívást nyert a bukaresti árumintavásárra. Az impériumváltás kezd érződni: leszedik a feliratokat a múzeumban, megkezdik a háromnyelvűek elkészítését. Ekkor a múzeum 20000 lej állami segély kap. Anyaországi adakozók is vannak: Hopp Ferenc budapesti nagykereskedő 1000 koronát adományoz (ennek felvétele külföldön nehézségbe ütközik). Mindössze az örmény múzeum leleteit viszik el.

Az építkezés még zavartalanul folyik: 1923. dec. 2-án megtartják a bükki turistaház 15 éves jubileumát és kimondatik a turista múzeum terve.

 

Újjászervezés, zaklatások

 

Az 1924. jún. 12-i XXII rendes közgyűlés a jogi személyekről szóló új törvény alapján, amely lehetővé teszi az Egyesület ujjászervezését – azzal a szándékkal, hogy kifejezzék az egyesület magyar jellegét (az Erdélyi Múzeum Egyesülethez hasonlóan) – bemutatja az 1922. ápr. 9-én módosított alapszabályok végleges szövegét. „1. Az egyesület neve és székhelye: Magyar Kárpát Egyesület, székhelye Cluj-Kolozsvár. 2. Az egyesület jelvénye, pecsétje és nyelve. Jelvénye: zöld szalag közé foglalt gyopárvirág. Pecsétje román és magyar szöveggel az egyesület címének körirata az alapítási év (1891) megjelölésével. Az egyesület ügyintézési és tanácskozási nyelve a magyar, közhatóságokkal szemben az állam hivatalos nyelve. 3. Az egyesület célja az erdélyi részekben a turistaság, fürdőügy, idegenforgalom s ezekkel szoros kapcsolatban a közgazdasági és közművelődési érdekek felkarolása és előmozdítása. Az egyesület működése kiterjed egész Erdélyre. Az egyesület politikával nem foglalkozik.”

Az 1926. ápr. 30-i Tisztikari Tanács a megújuló egyesület gazdag tevékenységéről számolhat be. A gyűlést Ruzitska Béla alelnök vezeti, jelen volt Merza Gyula főpénztáros, Tulogdi János titkár, Bartha Gergely ellenőr, Orosz Endre múzeumőr is. Az elnök nem lehetett jelen, mivel a madridi nemzetközi geológiai kongresszuson vett részt. Az utóbbi időszakban közérdekű előadásokat tartottak Szádeczky Gyula, Ruzitska Béla, Balogh Endre, Orosz Endre, Tulogdi János, Páter Béla és Kelemen Lajos tagtársak. Megindult a turisták érdeklődése, többek között a bukaresti Touring Club részéről. Az egyesület betöltötte fennállásának 35. évfordulóját, ennek megünneplését a legközelebbi közgyűlés fogja tárgyalni. A titkár örömmel jelenti, hogy kellő utánajárással sikerült a kirándulások engedélyezését kieszközölni, olymódon, hogy havonta a program illetékes helyen bemutatandó. Az év első kirándulását a bükkerdei Árpád-csúcsra rendezik április 25-én. Május hónapra a Báthori-hegy, a Géci-vár, a gorbóvölgyi Ördögfa és Torockó vannak célul kijelölve. A múzeumőr jelenti, hogy a Múzeum és az 1848-as Ereklyemúzeum a tél folyamán is vonzotta a látogatókat, de a múzeumőreinket az új román múzeumhoz osztották be, ezért a látogatási időt módosítani kellett. Az ingatlanokról is szó esik: a bükki turistaház, a kányafői telek, a városkörnyéki pihenőhelyek és az Árpád-menedékház rendben vannak. Szóba kerül az Erdély évkönyvé való átalakítása, adatcserék a berlini Maecenas évkönyvvel, a Gruzda-kiállítás stb.

A harmincas években minden akadály ellenére fenn lehetett tartani a nemzettudatot. Ekkor az erdélyi magyarság hagyományos szervezetei példásan vizsgáztak társadalmi összetartásból. Ezt alátámasztja az 1934-es év eredményeinek áttekintése, az 1935. nov. 23-i ülésen. „Legjelentősebb volt a tordai hasadéki menedékházunk építésének megkezdése. A régi elpusztult helyén egy újnak építése már régi célja az egyesületnek. Bors Mihály földbirtokos úr a menedékház költségeire 40 0000 lej adományt ajánlott fel... A tordai osztálytól ígért nagyobb hozzájárulással és a megindítható gyűjtéssel megvalósíthatja régi célját... A Király József építész által tervezett menedékház alapkövét 1934. jún. 3.-án tettük le szép ünnepség keretében, melynek lefolyásáról az Erdély 1934. évi 3. száma hozott kimerítő ismertetést. Turista szakosztályunk dr Tulogdy János sz. o. elnök vezetése mellett szép eredményeket ért el. Összesen 975 résztvevőnek, kik között 358 vendég volt, 70 kirándulást szervezett, melyekből 46 távolabbi helyekre vitt, autóbuszos volt. Kiemelkedő ezek közül augusztus 4–15. között a székelyföldi körút. Működik a fotószakosztály is, a régi hírneves Kováts Péter és fiai céggel karöltve júniusban országos jellegű fotókiállítást és versenyt rendeznek.

Ebben az évben (1934) a következő vidéki szakosztályokat szervezték: február 18-án a brassói, március 11-én a háromszéki, március 25-én a csíkszéki, április 13.-án a pilisi, június 18-án az avasi, július 22-én a boksáni, október 15-én a bánsági és november 3-án a küküllőmenti osztályt, összesen 20 életképes osztály. A taglétszám 1934-ben 1680 volt (egy évvel azelőtt 1064), helyi tagok száma az 1933 évi 386 taggal szemben 450.

Az eredmények mellett jelentkeznek a nehézségek is: 1935. szept. 25-én „Szomorúan kell egyik legféltettebb kincsünkről, a múzeumunkról beszámolni. A város és a múzeumok felügyelőségétől sürgetett román nyelvű felírások, melyeknek nagy munkájában Tulogdy János, Pápay Zoltán és Daróczy József sokat fáradoztak, elkészültek ugyan, de a követelt külön román szobákat anyagiak híján és a múzeum anyagának amúgy is túlzsúfoltsága miatt nem tudtuk beállítani... Felsőbb rendeletre a cluji rendőrség múzeumunkat 1934. aug. 2.-án hivatalosan bezáratta... Csak nagy erőfeszítésekkel tudtuk megjelentetni Erdély folyóiratunkat.” Sajnos, a folyóirat zaklatása folytatódik, 1936. jún. 17-én Tulogdy János bejelenti, hogy az „Erdély ki van szedve, de a cenzor amint meglátta a régi feliratot, hogy Erdély, és alatta az egyesület nevét... nem engedi megjelenni a lapot.”

Az utolsó fennmaradt jegyzőkönyv 1937. jún. 25-i. Jelen volt Tavaszy Sándor elnök, Brüll Emánuel, Herepei János és a többi tisztikari tag. A rövid jegyzőkönyv az engedélyezés („elnök bejelenti az ülés megtartását, miután azt a helybeli rendőrchestura és a Corpul II. Armata Stat Major 200326 szám alatt engedélyezte, amiről az ülésen résztvevő hatósági kiküldött dl. Marcu is meggyőződött”) után alig néhány napirendi pontot tartalmaz. A jegyzőkönyv vége lepecsételve „SCA EKE CLUJ 1891” felirattal,   majd üres lapok következnek.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008