magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Makkay Botond: A boksánbányai leányegyház


A mai Boksánbánya város az alábbi településekbõl tevõdik össze: Németboksán – ahol a református templom is található –, Vassafalva, Várboksán (Románboksán), Boksánújtelep (Neuwerck) és Bikistin.

A boksánbányai leányegyház története az 1888. május 29–31-én Szegeden megtartott egyházmegyei közgyûlésen kezdõdik, amelynek 52. sz. határozata szerint Krassó-Szörény megyében a Resicai járás 8 községgel, a Boksáni járás 15 községgel a szigetfalui körlelkészséghez csatoltatott. Így 23 település került a szigetfalui Nagy Bertalan körlelkész gondozása alá, aki 1889-ben össze is írja a reformátusokat Resicabányán éppúgy, mint Németboksánban, Vassafalván és Várboksánban.

1890-tõl – amikor Vörös Zsigmond lévita-tanító Resicabányára kerül – Boksánbánya Resicabánya fiókegyháza lesz. Hivatalosan az 1892. május 29-i presbiteri gyûlés juttatja kifejezésre a leányegyházzá válás szükségességét, mivel a lélekszám már meghaladta a százat. Erre azonban csak 1903. április 13-án kerül sor, amikor a Zöld József resicabányai lelkész elnöklete mellett a presbitérium Boksánbánya leányosítását ki is mondja. Ekkor Németboksánban 80, Vassafalván 32 lélek van. (A várboksáni hívek ekkor még Szigetfaluhoz tartoztak).

Boksánbánya elsõ református gondnoka Janó Sándor. Hogy mióta van Boksánbányán fõgondnok is, nem tudjuk, de Köpeczi Sándor már fõgondnokként (is) szerepel.

Az istentiszteleteket és a gyûléseket a társasági iskolában tartják, amit a román állam is megenged a gyülekezetnek, de 1922-tõl már több esetben is jelzik az istentiszteletek és rendezvények megzavarását valamilyen ürügy alatt. Így 1935-re tökéletesen megérik az önálló templom felépítésének a gondolata.

1935-ben Szántó Ferenc községi segédjegyzõ, Köpeczi Sándor gyógyszerészsegéd és Perian Vazul görög katolikus (v. görögkeleti) községi bíró (polgármester) közbenjárására a községi tanácstól megvásárolják 1 500 lejért azt a telket, ahol a jelenlegi templom áll, s ahová még akkoron egy lelkészi lakot is álmodtak. A vásárlási szerzõdést 1936. április 1-jén írják alá egy istentisztelet alkalmával, amikor a telek árát a hívek ott helyben össze is adják, s a telket így ki is fizették.

A templom építése 1937-ben kezdõdött és 1938-ban be is fejezõdött. Hogy milyen eredetû pénzekbõl épült a templom, azt pontosan nem tudjuk, de Keresztes József resicabányai lelkész megmozgatott minden követ, hogy véghez vigye az elképzelést. Annyit biztosan tudunk az áldott emlékû Lengyel néninek (Lengyel Árpádné Rozália) és László Pálnénak (sz. Majsai Anna) az elbeszéléseibõl, hogy többen is nyakukba vették az országot és gyûjtögettek faluról-falura haladva. A két említett testvérünk együtt járta be Arad megye egy részét, Erdõhegy–Kisjenõ környékét s nem kis összeget gyûjtöttek össze. Ágya felé haladva egy vadásztársasággal is találkoztak, akik élén nem kisebb személyiség, mint a nagyon fiatal I. Mihály román király volt vadászruhában, aki a két fiatal lányt meg is kérdezte, hogy mi járatban vannak. A válaszuk elhangzása után a vadászó királyi zsebbõl is elõkerült némi adomány. Sajnos az összeg nagyságára már egyikõjük sem emlékezett. Különben mindketten rég meghaltak.

A többnyire közadakozásból épült templomot Higyed István szerint Csermák Béla egyházkerületi fõjegyzõ szentelte fel 1938. november 6-án.

A németboksáni református templomban nemcsak mi reformátusok, hanem a német, majd a szlovák evangélikusok is tartottak, tartanak istentiszteleteket. Természetesen díjmentesen.

1975-ig havonta és a sátoros ünnepeken volt istentisztelet Boksánbányán, de azóta havi két-két alkalommal és a sátoros ünnepeken. Az én szolgálati idõm alatt bõjti, húsvéti, pünkösdi, újkenyéri, újbori,  adventi, karácsonyi úrvacsoraosztások voltak.

A gyülekezet nagysága arányában volt karácsonyi, anyák napi és reformációi ünnepély, illetve ünnepi megemlékezés néhány szavalattal, esetleg énekkel, amelyek különösen Lázár Sándor fõgondnoksága alatt jöttek redszeres szokásba. A március 15-i és az október 6-i rendezvények is nagyban kötõdnek a református templomhoz, illetve a reformátussághoz.

Külön meg kell jegyezni azt, hogy a gyülekezet mindig  saját erejébõl tartotta rendben a templomot mindamellett és mindennek ellenére, hogy saját bevételeinek a felét az anyaegyháznak adta.

1975-ben és 1985-ben volt nagyjavításnak mondható alapos külsõ-belsõ karbantartás, míg 2003-ban a templom külsejét esõálló festékkel is kezelik Korsós Dénes egyháztag önkéntes munkájával, akit Vincze-Jancsi András fõgondnok segített.

1993 decemberében canonica (püspöki) vizitáció volt Boksánbányán is, amelynek fanyar ízû csemegéje az volt, hogy Tõkés László a gyülekezet lelkipásztorát – a szerinte sáros és gennyes Makay Botondot – nem engedte be a templomba. Hogy a lelkész háta mögött miket hordhatott össze, nem tudom, de azt igen, hogy olyan „építõ” volt a látogatása, hogy az addigi rendszeres 25-35-ös istentiszteleti lélekszám visszaesett többnyire 20 alá. És még ma is vannak gyülekezeti tagok, vagy akkori presbiterek, akik azóta sem jöttek templomba.

1996. június 18-a jelentõs dátum a gyülekezet életében, mert Temesvár és Lugos mellett itt tartják a III. Református Világtalálkozó utórendezvényét egy egyházmegyei lelkészértekezlet keretében. Ekkor leplezik le a Keresztes József emlékére készült emléktáblát is.

Fõgondnokok, gondnokok: Janó Sándor, Köpeczi Sándor, Kiss Pál, Lázár Sándor és Vincze-Jancsi András.

Lelkipásztoraink az alapító lelkész után: Vörös Zsigmond, Zöld József, Szombati-Szabó István, Keresztes József, Streleczky Sándor, Nagy Márton, Makay Botond, Megyasszai Bíró Attila.    

Templomunk hetven esztendõs... Százöt éve leányegyház a gyülekezet és százhúsz éve, hogy református lelkész elõször vette gondozásba itt a híveket.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
ENCIKLOPÉDIA rovat összes cikke

© Művelődés 2008