magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Gurzó K. Enikő: Az elfeledett bánsági egyiptológus. Herz Miksa nyoma


Úgy tûnik, az Arad megyei Ottlakán született Herz Miksára rátalált a magyarországi tudóstársadalom. Ám ha nagyon õszinte akarok lenni, azt kell mondanom: díjazott kutatók, orientalisták és mûépítészek részérõl illetlenség ez az évszázados késés. No nem azért, mert a szülõfalujában már szobrot is állítottak neki (hisz neki nem állítottak), a tavaly pedig múzeumi kiállításon mutatták be Temesvárott a bánsági közgyûjteménynek adományozott több ezer éves egyiptomi mûkincseit, múmiáit (sajnos elég kevesen voltak rá kíváncsiak), hanem azon egyszerû oknál fogva, hogy a restaurátor-mûépítész munkásságának, emberi nagyságának ismerete nélkül nem lett volna szabad elindulniuk a pályán.

Kevesen tudják, hogy az 1856-ban Mózes-hitûnek született Herz Miksa keze nyoma Kairó szinte összes iszlám mûemlékén fellelhetõ. Negyedszázadon át ugyanis az Arab Mûemlékek Megõrzésére Alakult Bizottság fõépítészeként irányította az egyiptomi épített örökség védelmét, helyreállítását. Emellett mûépítészként is remekelt: több mint 150 ingatlant, fõként villát tervezett Kairóban (ezek zömét azonban már lebontották), no meg az Amerikai Egyetem központi tömbjének is õ volt a technikusa.

Hogy nevét mára elfeledték? Mekkora apróság ez ahhoz képest, hogy tevékenységét, elért eredményeit már a korabeli magyar építészek sem ismerték, holott hozzá hasonló pályát idegen országban magyar architektus addig sosem futott be. Igaz, Herz Miksa (Max Herz) szegény vidéki családban látta meg a napvilágot, édesanyját korán elveszítette, édesapja pedig sokak szemében nem befolyásolta a világ menetét. „Hátrányos” helyzete ellenére Miksa mégis kijárta a temesvári reáliskolát, az érettségi vizsga után pedig sikerült beiratkoznia a Királyi József Mûegyetem építészeti karára. Felsõfokú végzettséget végül 1880-ban a Bécsi Politechnikumon szerzett. Itt ismerkedett meg azzal a kairói szállodaigazgatóval, aki elõbb Olaszországba vitte magával, majd Egyiptomba, ahol letelepedve bizalmas munkatársi viszonyba került a Vallásügyi Minisztérium mûszaki irodájának német származású osztrák vezetõjével, Franz pasával. Karrierjét részben neki (illetve a vele kötött barátságnak) köszönhette, hisz amikor 1887-ben Franz pasa nyugdíjba vonult, õt nevezte ki utódjának. Mivel ekkor már folyamatban volt az arab-iszlám emlékek intézményes védelme, az illetõ munkálatokat irányító hivatalnak is õ lett a fõmérnöke.

Jóllehet szülõhazájában kilétét, megvalósításait homály fedi, Egyiptomban máig nagyra értékelik állagmegóvó intézkedéseit. Õ volt ugyanis az elsõ olyan restaurátor, aki a beavatkozások elõtt alapos vizsgálatot folytatott, felkutatta a számba vehetõ forrásokat, képi ábrázolásokat, és kizárólag olyan részletekhez nyúlt hozzá, amelyeknek pontosan ismerte a valódi formáját, paramétereit. Ezért nyugodtan kijelenthetõ: tucatnyi nagyszabású mecset, medresze, kútház, kopt emlék csakis neki köszönheti a megújulását, fennmaradását, létét. Munkássága tetõpontjának a Kairó városképét napjainkig meghatározó 14. századi Hasszan szultán mecset helyreállítását, valamint a vele átellenben magasodó Rifai mecset befejezését tekintik.

Megjegyzendõ még, hogy az Iszlám Mûvészeti Múzeumnak is õ volt az elsõ igazgatója: a direktori tisztséget 1914-ig töltötte be. Ez idõ alatt teljesen berendezte az épületet és elkészítette az intézmény – akkoriban korszakalkotónak számító – katalógusát. Mi több, a Kopt Múzeum megalapításának az ötlete is tõle származott, éppúgy, mint az 1893. évi Chicagói Világkiállítás szenzációsnak minõsített egyiptomi városrésze.

Kedves, kedélyes személyiség volt. Bár fiatalon elkerült Magyarországról, haláláig szoros kapcsolatot tartott fenn szülõhazájával. Magyar állampolgárságát élete végéig megõrizte, ezért is történhetett meg, hogy az elsõ világháború kitörését követõen kényszernyugdíjazták, majd mint ellenséges ország polgárának el kellett hagynia Egyiptomot. Ha lemond eredeti állampolgárságáról, helyben maradhatott volna, ám õ ezt képtelen volt megtenni. Olasz feleségével és négy gyermekével 1914 végén távozott Egyiptomból, hogy Olaszországban keressen és találjon menedéket, befogadó közösséget. Amikor Olaszország is hadat üzent a monarchiának, családjával Svájcba költözött. 1919 májusában Zürichben hunyt el. Nagy szeretettel végzett munkájának és imádott fiai egyikének elvesztése ugyanis alaposan megviselte, legyengült testét lelki fájdalma idõ elõtt sírba vitte.

„Herz Miksa egyiptomi mûködését az Arab Mûemlékvédelmi Bizottság aranykorszakának tekintik, sõt, egyesek gyémántkorról beszélnek, lévén hogy õ volt az elsõ, aki nyilvántartásba vette és felértékelte az arab-iszlám mûemlékeket Kairóban és Egyiptom északi, illetve déli vidékein. Tulajdonképpen õ készítette el az épített örökség védelmét és rehabilitációját célzó terveket, õ vezette az Arab Mûemlékvédelmi Bizottság üléseinek a jegyzõkönyveit, amelyekben elõterjesztette, melyik mûemlék jellegû ingatlan szorul felújításra, majd a helyreállítási munkálatokat is személyesen felügyelte” – vélte Mohamed Abulamájim, a Kairói Francia Régészeti Intézet mûvészettörténésze. Az õ gondolataihoz kapcsolódva tartom helyénvalónak és fontosnak megismételni azon meglátásomat, nyûgömet, amelyre rövidke jegyzetem bevezetõjében már rávilágítottam, éspedig, hogy Herz Miksa szerepét, egyéniségét nem emlegetik példaként sem a hazai („erdélyi” és magyarországi) tankönyvekben, sem a zártabb körû szakmai fórumokon, vagy ha igen, csak nagyon halkan, suttogva, így mûködésének hatásait is csupán a sorok között bátorkodnak megfogalmazni a pennát ragadó elemzõk. Bár a temesvári kiállítás valamelyest enyhíteni tudta volna az okleveles és amatõr emlékhely-istápolók e téren tetten ért bûnösségét, a mostoha körülmények miatt az egyiptomi civilizációnak szentelt és a Nílus-völgyi fáraókhoz címzett tárlat annyira vérszegénnyé, erõtlenné silányodott, annyira nem arról szólt, amirõl kellett volna, hogy a tisztátalanság vádját csak tovább fokozta.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
VADRÓZSA rovat összes cikke

© Művelődés 2008