magyar magyar    română română

Művelődés

közművelődési folyóirat - Kolozsvár


Csomafáy Ferenc: Korniss Péter megteremtette saját világát


A kolozsvári születésû nemzetközi hírû fényképész, Korniss Péter 12 éves korában szüleivel együtt Magyarországon telepedett le. Gyermekkorától kezdve élete rendkívül színes, eseményekben gazdag. 20 éves korában felfedezte a képes világ nyújtotta gyönyörûséget, ettõl kezdve életét a fényképkészítés örömeinek szentelte.

Az egyébként minden iránt nyitott Korniss nem csak a mesterséget sajátította el tökéletesen, hanem a média világában is megtalálta saját útját, amelyet a nagyfokú tudatosság jellemez.

Korniss neve mind ismertebbé válik a világban. Ennek is köszönhetõ, no meg közvetlen, õszinte emberi magatartással párosuló tagadhatatlan tehetségének, hogy a fotós világban mindenütt szívesen fogadják. Mert sehova sem megy üres kézzel, viszi magával alkotásait, amelyek nemzetközi nyelven vallanak azokról, akikrõl a képeket készítette. Ezek a képek megragadó hûséggel tárják fel azt a világot, amely Kornisshoz olyan közel áll.

1961-tõl harminc évig a Nõk Lapja szerkesztõségében dolgozott, kezdetben fotóriporterként, majd képszerkesztõként. 1962-ben néptáncot kezdett fényképezni a Bihari Együttesben. Elõször 1967-ben fényképezett Erdélyben, amelynek falvaiba azután évtizedeken keresztül visszajárt a hagyományos paraszti életforma és kultúra megörökítésére s az átalakulás folyamatának dokumentálására. Korniss felvételeinek köszönhetõen váltak világszerte ismertekké a széki táncok és táncosok, hiszen a róluk készült képek számtalan kiállításon voltak láthatók, valósággal lebilincselve a nézõket.

1995-ben a Magyar Mûvészetért díjjal tüntették ki. 1998-ban kiállítása nyílt Három évtized erdélyi képeibõl címmel a budapesti Mûcsarnokban. 1999-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben pedig Pulitzer Emlék-díjjal tüntették ki. Ugyanebben az évben Prima Primissima díjjal jutalmazták. 2007-ben a Sony World Photographic Academy alapító tagjává választották. Közben csak ott nem közöl, ahol nem akar. Számos kiállítása volt Magyarországon és a világ különbözõ tájain. A National Geographic, valamint a Geo Magazin számára készít fotókat.

2010-ben, életében elõször, Kolozsváron a Szépmûvészeti Múzeumban is kiállította mûveinek 40 évét átölelõ válogatott darabjait, amelyben domináns helyet kapnak a Széken készült képek. Ezeken fotós nyelven tükröt tart a széki embereknek és a látogatóknak azokról a képbe fogalmazott eseményekrõl, amelyek a fényképész Kornisst megragadták. Ezeken a képeken jól tükrözõdik mindaz a változás, amelyen a széki emberek, az erdélyi falu átment ebben az idõszakban.

Kolozsvári tartózkodásának egyik legjelentõsebb eseménye a Kolozsvár Társaság meghívása volt. A beszélgetést Kántor Lajos moderálta és Könczey Elemér kérdezett.

Korniss Péter gyakorlott elõadóként lebilincselõen osztotta meg a hallgatósággal azt a hallatlanul nagy ismeretanyagot, amelyet eddigi pályafutása során felhalmozott. Minden feltett kérdést gyakorlati szempontból közelített meg, ezzel még érzékletesebbé tette válaszait. Mivel Korniss a World Press Photo zsûrijének tagja (egy személyiség csak kétszer lehet tagja a zsûrinek, Korniss ezt a lehetõséget is megkapta), belülrõl láthatta, hogyan történik a kiállított képek kiválasztása. 1977-ben például hétezer képet küldtek be elbírálásra, ez a szám 2009-ben 90 000-re gyarapodott, ami világosan jelzi, hogy mekkora a World Press Photo vonzása. Ehhez az ugrásszerû növekedéshez nyilvánvalóan hozzájárul a digitális technika elterjedése, általa ugyanis a fotósok rengeteg idõt és pénzt takarítanak meg. Amikor a felvételek még cellulóz alapanyagra készültek, egy filmtekercsen 36 kép rögzítésére volt lehetõség, a harmincadik kocka után a fényképész vagy a fotóriporter jobban átgondolta, hogy mikor nyomja meg a készülék kioldógombját.

Korniss megfogalmazásában a fénykép akár analóg, akár digitális hordozón rögzül, mindig információt, hírt közvetít, mivel a képek egy világot, egy eseményt örökítenek meg. A képnek tehát ez az egyik fõ szerepe. Arra a kérdésre, hogy a digitális technikával készült fotó hitelessége megkérdõjelezhetõ-e vagy sem, Korniss elmondta: az analóg technikával készült fotók esetében is lehetett retusálni, ennek ellenére a fénykép mégis bizonyító hatással bírt a bíróságokon is, a digitális fotóval viszont valóban sokkal könnyebb manipulálni.

A fotókiállítások népszerûsége világszerte töretlen, mert a képi világ mondanivalója hihetetlenül felerõsödött – magyarázta Korniss Péter, és példának hozta fel, hogy amikor Robert Capa 1948-ban John Steinbeckkel a Life Magazin megbízásából a Szovjetunióba látogatott, és a látottakról képes riportot készítettek, a lap 24 oldalon hozta le a fényképeket.

Korniss Péter rangos helyet foglal el a nemzetközi fotós életben. Ennek beszédes tanúi azok az értékes fotóalbumok is, amelyekben összefoglalta pályafutásának néhány sajátos, kornissi szeletét.

Munkásságának köszönhetõen beírta nevét a világ fotósainak aranykönyvébe, ezzel öregbítve szülõföldje hírnevét, hozzáadva ahhoz a felbecsülhetetlen értékhez is, amit a magyar származású képíró mesterek évszádokon keresztül e szakterületen elértek.



vissza a kiadáshoz
minden cikke
FŐLAPTEST rovat összes cikke

© Művelődés 2008